Használj kéziszerszámokat, és jobb leszel nyelvtanból!

Arra már 2019-ben rájöttek kutatók, hogy összefüggés van az egyszerű szerszámok használatában való jártasság és a mondattan szabályaiban való eligazodás között. Ez azért tekinthető különösnek, mert az összetett mondatok mondattana a legnehezebben elsajátítható nyelvi készségnek számít. A nyelvet egyébként régóta kifejezetten összetett készségnek tartják, amelyről úgy vélték, az agy meghatározott területeinek működése kapcsolódik hozzá. Ám az utóbbi években finomították ezt az elképzelést. Kutatások ugyanis azt sugallják, hogy bizonyos nyelvi képességeket, így a szavak jelentésének feldolgozását irányító agyi területek a finommotorika szabályozásában is részt vesznek. Igen ám, de pusztán agyi képalkotó berendezésekkel nem lehetett bizonyítékot találni a nyelv és az eszközök használata közötti ilyen kapcsolatra.

Ami biztos volt: az őseink agyanatómiájának fejlődését tanulmányozó tudományág, a paleo-neurobiológia kimutatta, hogy a nyelvhez kapcsolódó agyi területek elődeinknél a műszaki fejlődés időszakában lettek nagyobbak, amikor az ilyen-olyan eszközök elterjedtek. Adódott a kérdés: mi van, ha bizonyos eszközök használata, melyek kifinomult mozgásokat kívánnak, az agy ugyanazon területeinek szabályozására támaszkodnak, mint amelyek működése az összetett nyelvi feladatokhoz kell? Ennek megválaszolására a francia Országos Egészségügyi és Orvosi Kutatóintézet (INSERM), a szintén francia Nemzeti Tudományos Kutatási Központ (CNRS), az Université Claude Bernard Lyon 1, az Université Lumière 2 és a svéd Karolinska Intézet közös kutatásban vállalkozott. Ehhez egyrészt agyi képalkotó műszert használtak, a résztvevőkre pedig több teszt várt: egy 30 cm-es fogóval kellett megoldaniuk bizonyos feladatot és egy francia mondattani feladatot is kaptak. Mindez együtt lehetővé tette a feladatok végzése során működésbe lépő agyi területek azonosítását. Így derült rá fény, hogy a két eltérő feladat során azonos agyi területek léptek működésbe: az agykéreg mélyén elhelyezkedő idegsejtek csoportja (bazális ganglionok) – azaz mindkét készség ugyanazon agyterületek működésén múlik.

További kísérletekkel igazolták, hogy az egyszerű kéziszerszámokkal végzett munka javítja az összetett mondatok szórendjének megértését, és fordítva is igaz: a mondattani gyakorlás eredményeként az ember ügyesebben használja az egyszerű kéziszerszámokat.

Mivel a két érintett készség azonos agyterületek működésén múlik, újabb kérdések adódtak. Lehetséges az egyik készséget erősíteni a másik fejlesztése érdekében? A fogóval végzett feladat vajon javítja az összetett mondatok megértését? Újabb vizsgálatok során kiderült: mindez lehetséges. A résztvevőket arra kérték, végezzenek szövegértési feladatot a fogóval végzett 30 perces feladat előtt és után. Bebizonyosodott: a fogóval való félórás feladat javította a teljesítményt a mondattani feladatban. És visszafelé is igaznak bizonyult: mondattani feladatok elvégzése után jobban teljesítettek a résztvevők a szerszámos feladatban. Ugyanakkor az összehasonlítási csoport tagjainál – akik ugyanazt a nyelvi feladatot kapták, de fogó helyett puszta kézzel végezték a finom kézmozdulatokat igénylő feladatot vagy egyáltalán nem is kellett ilyet végezniük – nem mutatkozott akkora javulás, mint a fogót használóknál.

Úgy vélik, ezek a felismerések klinikailag alkalmazhatók lehetnek a nyelvtudásukat részlegesen elvesztett beteg emberek rehabilitációjának támogatására. Ennek mikéntjén egyelőre agyalnak a kutatók.