Háromszorosára nő a művesekezelés esélye a Covid után

A felmérést 2020 és 2021 márciusa között végezték. A Veterans Affairs St. Louis Health Care System és a Washington University munkatársai 89 216 Covid-pozitív beteget és 1 637 467 negatív ember adatait hasonlították össze. A tudósok elsősorban a vesekárosodás kockázatára és a vese szűrőképességére voltak kíváncsiak. Ez mutatja meg, hogy a vese képes-e vizeletet termelni, és megtisztítani a szervezetet a káros anyagoktól. Aki legyőzte a koronavírus- fertőzést, annak 30 százalékkal nagyobb az esélye a vesekárosodásra, hogy romlik a vese szűrőképessége, és csaknem háromszor nagyobb a tartós vesekárosodás kockázata. „A tanulmány szerint egyértelmű a gyakoribb vesekárosodás és veseelégtelenség a Covid-19 után. Nyilvánvaló, hogy a vírusfertőzés után jobban oda kell figyelni a vesére. A tanulmányok szerint a közeljövőben megnőhet azok száma, akiknek művesekezelésre lesz szükségük. A szlovákiai nefrológusok felkészültek erre. Ennek ellenére úgy vélem, hogy több nefrológusra lenne szükség, mint amennyi most van. Jelenleg évente 3-4 orvos tesz szakvizsgát nefrológiából” – vélekedik dr. Martin Kuncek.

A harmadik oltás a döntő

A többi adat azt mutatja, hogy a dializált betegeknél a harmadik oltás után felgyorsul az ellenanyagok képződése. A 69 beteg részvételével végzett francia tanulmányból például kiderült, hogy a második oltás után 15 betegnél egyáltalán nem vagy csak nagyon kevés ellenanyag termelődött, a harmadik oltás után viszont a kívánt szintre emelkedett. Kiderült, hogy a transzplantált betegek is hasonló helyzetben vannak, akiket immunoszupresszívumokkal kezelnek. Ismeretes, hogy ezek akadályozzák az ellenanyagok termelődését. Esetükben is kulcsfontosságú a harmadik vakcina. A krónikus vesebetegségben szenvedők védelme már akkor nagy jelentőségű, amikor a vírusfertőzés kiderül. Nekik azonnal monoklonális ellenanyagokat vagy hatásos antivirotikumokat kell kapniuk. „A művesekezelést kapó és a krónikus veseelégtelenség előrehaladott stádiumában szenvedő betegek a nagyon veszélyeztetettek közé tartoznak. Ezt igazolta az a tény is, hogy az elmúlt évben viszonylag sok dializált beteg halt meg, arányuk elérte a 20-30 százalékot” – kommentálja a Covid vesebetegségre gyakorolt hatását az egészségügyi minisztérium nefrológiai főszakértője, dr. Martin Demeš.

Ezeket az adatokat erősítik meg két pozsonyi dialízisközpont adatai, ahol az egész pandémia alatt 2020–21-ben a Covid-19-cel közvetve és közvetlenül összefüggő halandóság 24 százalékkal emelkedett. „A Covid viszont a telemedicina fejlődését is magával hozta” – egészítette ki dr. Ľubomír Polaščin, a dialízisközpont főorvosa.

Hogy a vese jól működjön

Március a vese hónapja, ám a szokásos ingyenes kivizsgálás most még nem jöhet számításba, a megelőzésre elsősorban az online térben hívják fel a figyelmet. A vese egészsége szempontjából pótolhatatlan szerepe van a megelőzésnek. Nagy szerepet játszik ebben az egészséges életmód, vagyis a dohányzás abbahagyása, az egészséges táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás kerülése és a rendszeres mozgás. Fő kockázati tényező a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az öröklött hajlam. „Jobban oda kellene figyelnie a veséire annak, akinek volt infarktusa vagy angina pectorisa. Kockázati tényező a szívelégtelenség, az alsó végtagok ischémiás betegsége, a reuma, a gyakori fájdalomcsillapító- használat és a vesekő, továbbá ha fehérjét vagy vért találnak a vizeletben. Érdemes odafigyelni a vizelet állapotára. Ha sötét, habos vagy szokatlan szagú, ez figyelmeztető jel lehet” – mondja dr. Monika Alaxinová nefrológus.

Ha valaki tudni szeretné, milyen állapotban van a veséje, ide kattintva teszttel felmérheti. Évente 90 ezren végzik el ezt a tesztet. „Minden módszer jó, ha a vese egészségének megőrzéséről van szó, mert a népesség egytizede küzd valamilyen vesebetegséggel anélkül, hogy tudna róla. A beteg vese ugyanis nem fáj” – teszi hozzá Monika Alaxinová.

Amikor felmondja a szolgálatot

Négy alapvető módszer van a vese pótlására: a hemodialízis a dializációs központban vagy otthoni hemodialízis, peritoneális dialízis és veseátültetés. Mindegyik életet ment. A múlt évben Szlovákiában 115 veseátültetés volt, 2003 óta a legkevesebb. A pandémia alatt a transzplantációs program sem működött megfelelően, mert kevés volt a donor. Most fokozatosan újraindul a program. A szakemberek feltételezik, hogy tavasszal és nyáron javulni fog a helyzet.

Modern kezelési módszerek

Ahogy más diagnózisok esetében, a veserák esetében is sokat fejlődtek a miniinvazív módszerek, például mikrohullámú ablációval (a beteg rész eltávolításával) végzett kezelés. A hagyományos műtéttel ellentétben ennek több előnye is van: kisebb a szövődmények kockázata, a beteg hamarabb felépül, vagy csak lokális érzéstelenítést alkalmaznak. E módszer főleg a 3 cm-nél nem nagyobb gócok esetében eredményes. Az abláció sok esetben a műtétre váró, több súlyos betegségben szenvedő betegek esetében az egyedüli megoldást jelenti.