Gyermekkori székrekedés

Ügyelnünk kell rá, hogy a szobatisztaságra szoktatás során ne keltsünk bűntudatot, arra, hogy ha eleinte nem is sikerül a „bilire-ülés“, ne keltsünk a gyermekben szorongást.

A székrekedés egyik fontos kiváltó oka az lehet, ha a gyermek nem iszik eleget, különösen megfázás, influenza vagy éppen a forró nyári napok idején. Ilyenkor a fokozott izzadás miatt a bél megpróbál minden folyadékot felszívni a székletből, ez pedig a széklet száraz és kemény, az ürítés pedig fájdalmas lesz. E fájdalomélmény miatt a gyermekben félelem alakulhat ki, így a székrekedés tovább súlyosbodhat.

A szorongás is székrekedést válthat ki. Problémát okozhat, ha a szülők túl sokat aggódnak a széklet elmaradása miatt, attól félve, hogy gyermeküknek bélelzáródása vagy bélcsavarodása lesz, holott normális esetben két ürítés között egy-két nap is eltelhet. Ez az aggodalom a gyermekre is átragadhat, és ő is szorongani kezd. Türelmesnek kell lennünk, amikor szobatisztaságra akarjuk szoktatni a gyermeket, a szidás vagy a kényszer ugyanis csak ront a helyzeten.

Intő jel, hogy valami nincsen rendben, ha a szülők az tapasztalják, hogy a székletürítés rendszeresen fájdalommal jár, a gyermek hasa felpuffad, alsóneműje összepiszkolódik. Ha a szorulás rendszeressé válik, és akár három-négy nap is eltelik két székelés között, orvoshoz kell fordulni.

A szorulás elkerülésére léteznek természetes módszerek. Itassunk gyermekünkkel napi egy-másfél liter folyadékot: leginkább teát, frissen csavart gyümölcslevet vagy tiszta vizet. A helyes táplálkozás is kiemelt fontosságú, a rostban gazdag élelmiszerek ugyanis nagymértékben fokozzák az anyagcserét. Iktassunk be az étrendbe minél több nyers élelmiszert, friss gyümölcsöt, zöldséget - pl. barackot, dinnyét, szilvát, szőlőt, paprikát, paradicsomot, uborkát vagy hagymát -, mert ezek magas rost- és víztartalmuk miatt könnyen emészthetőek. Ne adjunk viszont túl sok répát, almát vagy banánt a kicsinek, mert ezek inkább fogják a székletet. Szintén magas a rosttartalma a teljes kiőrlésű gabonaféléknek, pl. a barna kenyérnek és a korpával dúsított készítményeknek. Reggelire kínáljunk gyermekünknek gabonapelyhet, müzlit vagy zabkását, használjunk teljes kiőrlésű lisztet és korpát a sütéshez és a főzéshez.

Nagyon fontos, hogy odafigyeljünk a rendszerességre: alakítsuk ki a biliztetés vagy WC-re járás meghatározott idejét, például 10-15 perccel reggeli vagy vacsora után. Teremtsünk ideális állapotokat a mellékhelyiségben: pl. tartsunk ott gyermekkönyveket, képregényeket, biztosítsunk megfelelő hőmérsékletet és kényelmet, hiszen a hideg és elhanyagolt WC ellenkezést válthat ki. Ugyancsak jótékonyan hat a bélműködésre a mozgás: menjünk gyakran ki a játszótérre, sétáljunk sokat, a nagyobbakat vigyük el biciklizni vagy kirándulni. Szintén segíthet, ha időnként óvatosan megmasszírozzuk a kicsi hasát, mert ezáltal mozgásra serkentjük a beleket, s ezzel megkönnyítjük az emésztését.

Ha a gyógyszermentes módszerek nem használnak, orvoshoz kell vinni a gyermeket, aki diétát, beöntést vagy hashajtót, súlyosabb esetben kivizsgálást javasolhat. Hashajtó esetén nem mindegy, hogy a széles kínálatból mit választunk, hiszen a gyermekek szervezete a felnőttekénél sokkal érzékenyebb. Vigyázni kell a szennát tartalmazó készítményekkel, mert azok súlyos hasmenést és kiszáradást okozhatnak.

[forrás: Boehringer Ingelheim Pharma]