Fertőző betegségek

Számos vírus- vagy bakteriális fertőzés okozhat többé-kevésbé súlyos idegrendszeri károsodásokat, melyek közül a legsúlyosabbak az agyvelő- és az agyhártyagyulladások.

Az agyvelőt és az agyhártyákat érintő kóros folyamatok többsége megváltoztatja az agyvíz (likvor) összetételét. Az ágyéki csigolyák magasságában végzett gerinccsapolással (lumbálpunkció) nyert agyvíz vizsgálatával egyes betegségek megállapíthatók vagy kizárhatók.

Agyvelőgyulladás

Az agyvelő vírusos gyulladása legtöbbször a nátha, a kanyaró, a rubeóla vagy a mumpsz vírus által okozott fertőzések következménye. A betegség súlyosságától függően láz, fejfájás, levertség, végtag- és szemizom-bénulások, látászavarok, kettős látás, görcsök, tudatzavar, eszméletvesztés lehetnek a tünetek. Hasonló tünetekkel jelentkeznek a kullancsok által terjesztett vírus okozta gyulladások is. A kórfolyamatban az agyhártyák és a gerincvelő is érintett lehet.

Egyes vírusok csak egyes idegközpontokat támadnak meg, mint például a veszettség vagy a gyermekparalízis vírusa. Mások pedig, mint például az encefalitisz letargika vírusa az extrapiramidális rendszert (ez az 1918-1919-ben fellépett influenzajárvány által okozott forma napjainkban gyakorlatilag megszűnt). A vírus mindig más típusú, mert változtatja genetikai tulajdonságait.

Az agyhártyagyulladások tünetei azonosak, függetlenül a kóroktantól. Kezelésük lényegében megoldatlan, és döntően csak tüneti: intenzív osztályon történő megfigyelés, újraélesztés, görcsoldók (pl. epilepszia elleni szerek) adása, gyógytorna. A legfontosabb a veszélyeztetett emberek körében a védőoltás, hogy megelőzzék a betegség kifejlődését.

Övsömör (herpes zoster)

A betegséget ugyanaz a herpesz-vírus okozza, mint a bárányhimlőt (Varicella zoster). Bármely életkorban előfordulhat, de főleg az idősebb (50 év fölötti) felnőttekben jelentkezik a gerincvelő érzőideg dúcainak gyulladása, amelyet az ideg ellátási területén megjelenő, igen fájdalmas búrkiütések jellemeznek (a folyamatokkal telt hólyagocskák tartalmazzák a vírust). Övsömör csak akkor alakul ki, ha a vírus reaktiválódott, vagyis a varicella ellenes antitestek jelen vannak a szervezetben. Gyakran rosszindulatú daganat első tünete, például hasnyálmirigyrák esetében. A lappangási idő 1-2 hét.

A hólyagok kb. öt nappal a megjelenésük után pörkösödni kezdenek. A kezelés lényege helyi fertőtlenítők alkalmazása, fájdalomcsillapítók, súlyos esetben vírus elleni szerek szedése, főleg a legyengült immunrendszerű betegeknél.

Poliomielitisz

A járványos gyermekbénulás, Heine-Medin-kór vagy gyermekparalízis néven ismert betegséget egy enterovírus fajta, a polióvírus okozza, amely fertőzött széklet vagy szennyezett víz közvetítésével terjed. A fertőzés a bélrendszerből szóródik szét a szervezetben, de a legsúlyosabb akkor, ha az agyat vagy a gerincvelő elülső szarvában található, mozgást előidéző idegsejteket támadja meg.

A meningitiszek

A lágy agyburkok gyulladását fertőzésre utaló tünetcsoport jelzi, valamint az agyvíz jellemző összetevőinek az eltérései. Lehet gennyes (purulens) vagy savós (serosus). A gennyes meningitiszek esetén az agyhártyák gyulladását baktériumok okozzák, nevezetesen a Meningococcus és a Pneumococcus vagy a Haemophilus influenzae. A klinikai kép a lágy agyhártya izgalmára utaló tünetekből (fejfájás, tarkókötöttség, fénykerülés, hányás), az általános állapot romlásából áll. Néha kómával vagy enyhébb tudatzavarral is társul. Ebben az esetben gerinccsapolást (lumbálpunkciót) végeznek, hogy kiderítsék, gennyes vagy savós gyulladásról van-e szó, és meghatározzák a kezelés módját. Alacsony glükóz- és emelkedett albumintartalom nagy számú szétesett fehérvérsejt kíséretében, gennyes meningitiszre utal. A tenyésztés eredményétől függően célzott antibiotikus kezelés következik. Ezt megfelelő adagban minél előbb meg kell kezdeni. A kezelés eredményességét az agyvízben jelenlévő gyógyszer szintjének meghatározásával követik. A gennyes meningitiszek gyakran járványszerűen jelentkeznek, legtöbbször a gyermekek körében. Csecsemőknél gyakran helyi gyulladások (pl. középfülgyulladás) tovaterjedése révén alakulnak ki. Gyermekek esetében a tuberkulózisos, parazitás és az ún. limfocitás meningitisz egy korábbi gyulladást követően alakul ki, néhány hónappal később. Az agyfolyadék túlnyomóan limfocitákat tartalmaz. A Koch-bacillus egy évig tartó, három antibiotikum kombinációjából álló kezelést tesz szükségessé oly módon, hogy a betegnek elsötétített helyiségben kell pihennie (ezt szigorúan be kell tartani). A tébécé diagnózisa esetén egyidejűleg HIV-vizsgálatot is végeznek. A vírusmeningitiszek kizárólag a gyermekeket érintik. A betegség mérsékelt lázzal jár.

Posztherpeszes neuralgia

Ez az orvosi szakkifejezés az övsömör lezajlása után fellépő fájdalmat jelenti a fertőzött idegek által ellátott bőrterületen. Az ilyen típusú fájdalom hónapokig, olykor évekig is fennállhat, anélkül, hogy a varicella zoszter vírus szaporodna. A fájdalom lehet folyamatos vagy szakaszos, éjszaka fokozódhat, hideg vagy meleg hatására súlyosbodhat. A posztherpeszes neuralgia az ötven éven felüli, övsömörön átesett betegek mintegy negyedénél-felénél fordul elő kisebb-nagyobb mértékben. A fájdalom legtöbbször három hónapon belül elmúlik, csak ritkán húzódik el egy évnél tovább. Igazán hatékony kezelés még nem ismeretes, de szerencsére a fájdalom többnyire enyhe, és a betegség csak kivételesen ritkán okoz súlyos tüneteket.

Forrás: Család és Egészség