Felismerés – Az ehető gyomnövények előnyei

A háborúk is erősítik az élelmiszerhiánytól való félelmet. Időszerű hát beszélni a könnyen elérhető alapanyagok nem hétköznapi csoportjáról, amely mégsem nagyon ismert. Sok gyomnövény nemcsak ehető, hanem tápláló is. Az ismert 300 000 növényfaj közül több mint 15 000 fajnak valamelyik része ehető. Nehéz elképzelni, hogy néhány nemzedékkel korábban még Európában is milliók ismerték az ehető növényeket, köztük a gyomokat is, amelyeket éhínség és világháborúk idején gyakran fogyasztottak. A gyomnövényeket többnyire nemkívánatosnak tekintik, mert kiszoríthatnak más fajokat, károkat okozhatnak a kultúrnövényekben. Ám sok gyom ehető, ellenállóbb a termesztett növényeknél. Jobban bírják a szélsőségeket, ezért is van belőlük helyenként bőven. Ilyen növény a nagy csalán, amelyből főzelék is készülhet. A gyermekláncfű zárt bimbói savanyúságnak úgyszintén nagyszerűek, s főzeléknek kiválóak a tyúkhúr friss hajtásai. A vörös here ízletes levelei salátákba kerülhetnek. A szőrös disznóparéj nálunk gyom, de Indiában a thoran nevű ételbe főzik, Bulgáriában pedig a zelnik sült tészta közkedvelt. Míg Észak-Amerika néhány államában gyomnak számít a kányazsombor, több országban ételízesítőként használják a mustárra és a fokhagymára emlékeztető aromája miatt. A fehér libatop nálunk gyom, Indiában termesztett kultúrnövény, levelét többféle ételhez használják.

A pásztortáska gyom és gyógynövény, Kínában élelmiszeralapanyagként termesztik. Az Ausztráliában és Új-Zélandon honos új-zélandi-spenót főzeléknövényként ismert éppúgy, ahogyan a nálunk közismert spenót. Többnyire a vidékiek és a szigetlakók tányérján gyakoriak a gyomnövények. Végeztek már etnobotanikai (a néprajztudomány és a növénytan közös kutatási területe) kutatást arról, hogy mennyi vadon élő és gyomnak tekintett növényt fogyasztanak az emberek. Bulgáriában a 19. század végétől a 20. század közepéig terjedő időszakot átölelő tanulmány szerint 88 vadon növő ehető növényfajt azonosítottak. Egy tanulmány 17 ehető gyomnövényt írt le Marokkóban, némelyiknek gazdasági haszna is van: a bojtos jácintot eladásra gyűjtik és exportálják is; a bojtos jácint hagymája ugyanis a görögök és a délolaszok egyik kedvelt növényi alapanyaga.

Fontos tudni: csak akkor szedjen a természetben növényt, ha biztonságosan felismeri, ugyanis számos olyan mérgező faj létezik, amely igencsak hasonlít valamelyik ehető fajhoz. Felhasználás előtt pedig alaposan meg kell tisztítani.

Az emberiség egy része jólétben él, jelentős része viszont továbbra is rá van szorulva arra, hogy gyomokkal egészítse ki a táplálkozását. Mind több kutatás bizonyítja: számos gyomnövény jótékonyan hat az emberre. Akár gyógynövényként is használhatók, s egyes vegyületeit a gyógyszeripar is felhasználhatja. Nem ördögtől való tehát a gyomnövények fogyasztása. Gondoljunk arra, hogy valaha a sárgarépa, a rozs és sok növény is gyomként kezdte, majd emberi fogyasztásra nemesedett. A gyomnövényeket vélhetően sokáig nem kell majd mindenkinek fogyasztania. Ám sokmilliónyian nem jutnak rendszeresen táplálékhoz, napról napra többeket érint az éhínség – ezért számukra kiegészítő táplálékként egyre nagyobb kincset jelent majd az ehető gyomok bőséges választéka.