És a béna testrész mozogni kezd…

Az ún. transzkraniális mágneses terápia – bár nálunk még nem elfogadott gyógymód – új, és a szakemberek szerint eléggé eredményes módszer egyes idegrendszeri betegségek kezelésében. Dr. Madarász István ideggyógyász főorvost kértük meg, magyarázza el a terápia lényegét. A sorozatos, ismételt transzkraniális mágneses stimulációval (rTMS) az agykéreg és az idegpálya kapcsolatait igyekszünk befolyásolni. Rövid ideig ható elektromágneses térrel a koponyán kívülről serkenteni lehet az agy és a periféria motoros pályáját. Ez a fájdalmatlan kezelés az egész világon elterjedt, és a mindennapi kivizsgálások része lett. Nem csupán a motoros kéreg ingerelhető vele, hanem az agykéreg bármely területe is, így a kilencvenes években az agykutatás egyik fontos módszerévé vált. Segítségével éber állapotban is tanulmányozni lehet az agykéreg működését. Sajnos, Szlovákiában még várat magára a gyógymód elfogadtatása.

Doktor úr, hogyan magyarázná meg a módszer lényegét annak, akinek nem erőssége a fizika?

Ebben az esetben a Faraday-elv érvényesül: a változó elektromágneses tér áramot indukál a vezető anyagban. Ebben az esetben a vezető anyag az idegrendszer, ahol gyógyító hatását kifejti. Sorozatos ingerléssel apró áramütéseket mérünk az agyra, melynek hatására dopamin szabadul fel. Ez az az anyag, amely a Parkinson-kórban szenvedő ember bizonyos agyterületeiből hiányzik, és pótolni kell… Napjainkban a sorozatos transzkraniális mágneses stimulációt a központi idegrendszer betegségeinek a befolyásolására is alkalmazzák, s ezzel új utak nyíltak némely ideggyógyászati és pszichiátriai megbetegedés gyógyításában.

A mágnesezett víz, a mágneses karkötő világában az ember a mágnes szó hallatán azonnal elutasítja, és kuruzslásnak minősíti még az egyértelműen jó vizsgálati eredményeket is. Vajon ez is egy újabb, „mágnes” hisztéria-e vagy a 21. század új gyógymódja?

Nemcsak az egyszerű ember van ezzel így, hanem a szakma nagy része is. Málly Judit soproni főorvos asszony a közelmúltban megjelent tudományos munkája a sorozatos transzkraniális mágneses stimulációt a depresszió, agyvérzés utáni féloldali bénulás, Parkinson-kór hatásos gyógymódjának tekinti, s új terápiás eljárásként mutatja be, amely – úgy tűnik – a fenti kérdésre is megadja a választ. (Magyrázat – a kivizsgálást egyszerű stimulációval végezzük, a gyógyításban pedig a sorozatos transzkraniális stimulációt alkalmazzuk). A módszert, amelyet nem is olyan rég még sokan kuruzslásnak minősítettek, Málly doktornő naponta alkalmazza a soproni kórházban, mégpedig látványos eredményekkel. Az agykéreg bármely területének ingerelhetőségére épülő eljárás továbbfejlesztve a központi idegrendszeri betegségek gyógyításában is alkalmazható.

Ha a beteg nem képes felállni, vagy nem tud megtenni egy-két lépést sem segítség nélkül, s a kezelés után egyszer csak megjelennek a bénult végtagokban a mozgás jelei, ezt akár csodának is nevezhetjük. Számára bármilyen kis eredmény óriási jelentőségű. Milyen betegségeknél használható az új módszer?

A rTMS-t először a pszichiátriai megbetegedéseknél, elsősorban a depressziónál alkalmazták meglepő sikerrel. A mágneses tér képes az agy bizonyos területein elektromos áramot kiváltani, aminek következtében az idegsejtek „kisülnek”. A hatás az agy sejteinek neurobiológiai változásaival, valamint a növekedési és neuroprotektív tényezők metabolizmusával magyarázható. A TMS-kezelést depresszió esetében főleg akkor alkalmazzák, amikor a gyógyszerek már nem hatnak. A Parkinson-kórban szenvedő betegeket például dr. Málly Judit 6 napon át naponta kétszer kezeli ezzel a módszerrel, de közben a betegek gyógyszeres terápiáját is fenntartja. A mágneses térerő nem haladja meg a mágnes térerejének 30%-át, s ezért nem vált ki fájdalmat, s eddig mellékhatásokat sem észleltek. Egy hét után mérhetően csökken a Parkinson-kóros tünetek erőssége: gyengül az izommerevség, enyhülnek az éjszakai görcsök és a fájdalom. Sok esetben annyira javul a beteg állapota, hogy átmenetileg csökkenthető a gyógyszeradag, melynek nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is óriási jelentősége van. A kezelés hatása három-hat hónapig is fennmaradhat, és azután sem tért viszsza az eredeti szintre. Ha a tünetek erősödnek, a kezelést meg kell ismételni. Ez a módszer minden Parkinson-kóros betegnél alkalmazható.

Az agyér-katasztrófa óriási változást jelent a család életében. Sokszor a beteg testének fele megbénul, s a hagyományos gyógyszeres kezeléssel nem igen szokott javulni. Esetükben alkalmazható-e az új módszer?

A komplex kezeléssel, amely magába foglalja a napi két rTMS-kezelést és az egész napos rehabilitációt, nagymértékben csökkenthető a bénult végtagok izommerevedése, s elősegítheti a sérült végtag mozgását. A javulás nem átmeneti, s a megismételt kezelésekkel tovább javítható a béna testrész mozgása.

A balesetek gyakori következménye a teljes bénulás, a mozgásképtelenség…

A soproni neurorehabilitációs osztályon volt szerencsém elbeszélgetni több beteggel, akik többször részt vettek komplex kezelésen. Minden kezelés után egy kissé jobb állapotban távoztak. A kezelés lényege itt is az agy és az agyvelő mozgató pályáinak mágneses erőtérrel való ingerlése.

Szlovákiában nem lenne hasznos ez a módszer?

A soproni kórházban tapasztalt eredmények számomra nagyon meggyőzőek voltak, s úgy érzem, lenne értelme ezt a gyógymódot nálunk is „hivatalosítani”. Nagyon örülnék, ha a mi betegeinket is kezelhetnénk a 21. század új gyógymódjával. (ki)