Éljen jó szívvel!

Ismerjük a kockázatokat: az elhízás, a kezeletlen magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a mozgáshiány egyaránt közrejátszik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában.

Az anyagi biztonságérzet hiánya miatt nagyon sok embert nagymértékű pszichoszociális stressz éri, amely másodlagos kockázati tényezőket teremt. Az a felnőtt, aki napról napra attól fél, hogy elveszítheti a munkáját, nem tud magának és a családjának otthont teremteni, nagy valószínűséggel gyakrabban nyúl a cigarettáért, nem hagy magának időt a testmozgásra, nem igazán törődik azzal, hogy egészségesebben étkezzen. Pillanatnyilag ezt látom a legfontosabb problémának. Ezeknél az embereknél nagy a veszélye annak, hogy valamilyen szív- vagy érrendszeri betegségük alakuljon ki. Azt, hogy meddig élünk, nagyban befolyásolja szívünk és ereink állapota, hiszen az „elhasznált” vér összegyűj0tése és a helyére friss, oxigéndús vér juttatása nélkül azonnal megszűnik az élet. Ezért különösen fontos volna, hogy tudatosan csökkentsük a folyamatosan dolgozó szívet érő ártalmakat.

A férfiak általában veszélyeztetettebbek, mint a nők. Viszont a hölgyek között egyre több a beteg, akik ráadásul kisebb eséllyel élik túl például az infarktust. Mindezek mellett a nőknek családanyaként nagyobb szerepük van a megelőzésben, ezért tavaly a szívbetegségek elleni harc kiemelt területének a nők szívét választotta a World Heart Federation nevű szervezet. Az is igaz, hogy a feleségek, édesanyák lehetnek a legnagyobb hatással arra, ki mennyit tesz azért, hogy szíve egészséges legyen. Hiszen nem mindegy, hogyan főz, és az sem, milyen életritmusra szoktatja a gyerekeket, megszeretteti-e velük a testmozgást. Ehhez azonban az kell, hogy maguk a felnőttek is törekedjenek a szívbarát életmódra. A legfontosabb és egyben legnehezebb feladatunk, hogy mindenkivel megértessük: nincsenek teljesen kiszolgáltatva környezetüknek, bizonyos rizikófaktorokat el tudnak tüntetni az életükből.

Elfüstölt nyaralás

Vegyük például a dohányzást, amely az egyik legnagyobb kockázati tényező. Orvosi segítség és anyagi áldozat nélkül is le lehet róla szokni, de sokan úgy érzik, nem motiválja őket semmi. Pedig talán elég lenne csak végiggondolni, ha már a szívbetegségektől nem tartanak, hogy a napi egy csomag cigarettát elfüstölő dohányos mennyi pénzt „fúj ki az ablakon” – ennyiből talán befizethetne egy kéthetes tengerparti nyaralásra vagy egy regeneráló wellnesskúrára. Az ideális testsúly megőrzése sem lehetetlen feladat. Kicsit több zöldség, gyümölcs és kevesebb zsír fogyasztása sem a pénztárcát, sem a konyhában tevékenykedő háziasszony fantáziáját nem terheli meg. A rendszeres mozgás sem heti többórás edzőtermi izzadást vagy teniszpályabérletet jelent. Sokat számít, ha néha-néha gyalogolunk egy-két megállót, két-három emelet miatt nem vesszük igénybe a liftet, jó időben kerékpárral megyünk dolgozni, hétvégenként kirándulunk. A lehetőségek száma végtelen. A lényeg, hogy testmozgás alatt ne a televízió és a hűtőszekrény közötti ingázást értsük. A rendszeres, egészséges életritmus kialakítása persze nem könnyű, de ha csak próbálkozunk vele, már az is több, mintha nem tennénk semmit.

Mérhető kockázat

A megelőzésben fontos az úgynevezett rizikófelmérés. Ha nincsenek is panaszaink, egy-két évente érdemes egy rövid kivizsgálást kérni a háziorvostól. Nem kell befeküdni a kórházba, elég egy vérvétel és néhány vizsgálat. Létezik az úgynevezett globális rizikófaktor-táblázat, amelynek adatait felhasználva könnyen kiszámítható, hogy a következő tíz éven belül mekkora a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűsége. A testsúly mellett tudni kell például, mekkora a vér koleszterinszintje. Ez genetikai adottságoktól, bizonyos betegségektől is függ, ezért előfordulhat, hogy bár valaki egészségesen táplálkozik, a koleszterinje mégis magas. Idejében felismerhető a cukorbetegség, illetve annak korai szakasza, a csökkent szénhidrát-tolerancia. Ezeket – különösen, ha egy családtag esetében már előfordultak ilyen panaszok – ajánlatos akkor is megnézetni, ha nincsenek tüneteink. Hasonlóan alattomos a magas vérnyomás, amely hosszú évekig nem okoz panaszt, ellenben korai érelmeszesedéshez és egyéb szervek, például a vesék károsodásához vezethet. Ki lehet számítani az egyénre jellemző pontszámot, amelynek ismeretében az orvos eldöntheti, elegendő-e az életmódváltás, vagy esetleg gyógyszeres kezelésre is szükség van. (Családi Lap)

Mi határozza meg az egészségi állapotot?

50%: életmód, ésszerűtlen táplálkozás, helytelen étkezési szokások

20%: élet- és munkafeltételek

20%: genetikai tényezők

10%: az egészségügy színvonala

Szlovákia lakosságának jellemzése

u rossz étkezési szokások

magas zsírfogyasztás

nagy sófogyasztás

magas tojásfogyasztás

nem megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztás

alacsony hüvelyes- és sötétliszt-fogyasztás

u általában kevés mozgás (Forrás: Közegészségügyi Hivatal)