A zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és a vegetatív idegrendszerben.
Csökkentsük a zaj erősségét!
A zaj károsító hatása függ:
az erősségétől,
a hangmagasságától,
az időtartamától,
az időbeli megoszlásától,
az ember nemétől és életkorától,
u a különböző fülbetegségektől vagy az azzal kapcsolatban elvégzett fülműtétektől.
Az a feltételezés, hogy a zajt meg lehet szokni, teljességgel helytelen. Minél erősebb a hanghatás, annál jobban károsodnak a belsőfül finom érzősejtjei (a kb. 20 ezer szőrsejt). A 85 decibeles (dB) zajszint még elviselhető nyolc órán keresztül. Ha az időtartamtól függően túlzott a terhelés, és hiányzik a megfelelő pihenés a zajhatások között, akkor a szőrsejtek regenerálódása lelassul vagy megáll, de működésük mindenképpen károsodik.
Ilyen károsodást olyan erős zajok okozhatnak, mint például egy petárda, lőgyakorlat vagy egy játékpisztoly (amelyek hangerőssége akár 180 dB is lehet!). A nagyothallók aránya manapság eléri a 15-20%-ot, és ez a szám elsősorban a fiatalok esetében nő.
Sok munkahelyen elkerülhetetlen a zaj, ezért a nagyothallás hosszú idő óta az egyik leggyakoribb munkahelyi ártalom. A zajvédelmet szolgáló rendelet az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtől származó zajjal kapcsolatban, nappali időszakra 45-60 dB zajhatárt, fölötte zajvédelmet ír elő. Szabadidőnkben gyakran még erősebb zajoknak vagyunk kitéve, mint a munkahelyen. A szabadidős tevékenységek közül igen hangos a diszkók és a koncertek zenéje (a diszkóban 90 és 110 dB, rockkoncerten 95 és 115 dB közötti a zaj mértéke). A motor-kerékpározás, a házi és kerti gépek, mint pl. a fűnyíró, fúrógépek, sarokcsiszolók stb. által kibocsátott zajok is káros hatással lehetnek hallásunkra. A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés.
Forrás Zajszint dB-ben
1. Levélsusogás 10
2. Óraketyegés 20
3. Halk rádiózás 50
4. Társalgási beszéd 60-70
5. Hangos beszéd 70-85
6. Kiabálás 80-100
7. Zongora 60-95
8. Nyomdai szedőgép 95
9. Faipari marógép 95-103
10. Légkalapács 105
11. Légköszörű 115-116
12. Kézi köszörű 104-106
13. Négymotoros repülő 3 m távolságból 120
14. Léglökéses repülő 3 m távolságból 135-140
15. Fájdalomküszöb 130
Előzzük meg a zajártalmakat!
A betegségek megelőzése nemcsak egészségügyi és szociális probléma és feladat, hanem minden egyes ember lehetősége, illetve kötelessége, hogy saját egészsége megőrzéséért és visszanyeréséért tevékenykedjen. A megelőzést nem lehet elég korán kezdeni. A zaj tartós és intenzív hatásának már a magzat is érzi a negatív következményeit (kisebb születési súly stb.), így a zajártalom elleni védekezés nemcsak a felnőtt lakosság életminőségét javítja, de az ország jövő nemzedékének egészségét is.
Hogyan védhetjük meg magunkat a zajszennyezéstől?
Csökkentsük a bennünket érő zajhatás idejét, tartsunk zaj nélküli szüneteket!
Segítsünk magunkon és családtagjainkon, használjunk zajvédő füldugókat!
Jelentkezzünk be időszakos hallásvizsgálatra a kezelőorvosunk által javasolt időközönként!
A fentiek betartása egészségi állapotunk javulásához, életminőségünk kedvezőbbé válásához vezet.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.