Csak a magvakat kerüli

Életvitelében és étkezésében egyaránt mértéktartó, pontosan tudja, mi az, amiből egyetlen szemet sem ehet, mert ha megteszi, azonnal bajba sodorja magát.

„A mák, a dió, a mogyoró, a pisztácia, a szezámmag nálam szóba sem jöhet. Mindegyik komoly allergiát okoz. A máktól azonnal kiütést kapok, hányingerem lesz, bedagad a szemem, de ugyanígy vagyok a többi olajos maggal is. Nálam mindegyik légzési zavarokat okoz, vörös foltok jelennek meg a testemen, viszketek, pillanatok alatt olyan erős rosszullét fog el, hogy azonnal orvoshoz kell mennem, s csak az injekció segít rajtam. A mogyorót elég, ha csak a nyelvemre teszem, szét sem kell harapnom, máris reagál rá a szervezetem. A nagymamám cseresznyés-mákos rétese már csak gyerekkori emlék. Akkor nagyon ízlett, ma a tiltott falatok listáján ez áll nálam az első helyen.”

Külföldi útjai során is erre figyel a leginkább. Hogy ne kerüljön a tányérjára semmi olyan, ami pár perccel később már komoly egészségügyi gondot jelent számára. Az elmúlt tízegynéhány év alatt pedig rengeteget utazott Braňo Ondruška. Ő volt Szlovákia legfelkapottabb modellje az ázsiai piacon. Első számú territóriuma Tajvan volt, ahol minden évben két-három hónapot töltött. Most, hogy iskoláskorba lépett a lánya, új irányvonalat tűzött ki maga elé. Keletről nyugat felé fordult. Már nem akar hónapokat távol tölteni a családjától, legfeljebb pár napot, egy-egy hetet. Ezért döntött Németország, Ausztria és Csehország mellett.

„Sokat voltam távol az elmúlt években, órákat várakoztam messzi repülőtereken, és bármilyen furcsán hangzik is, ebbe is bele lehet unni. Tavaly áprilisban egy hónapig Isztambulban dolgoztam, ott mondtam ki véglegesen, hogy ezután már csak rövidebb utakra vállalkozom. Az új világ, új szálloda, új emberek-téma ez évtől kisebb fejezetekben van jelen az életemben. Amikor döntöttem, fellélegeztem. Az ügynökségnél azt mondták, később úgyis meggondolom magam. Bár az első hónapok valóban furcsák voltak számomra, hiszen ez idő tájt az elmúlt években már rég Tajvanon és Koreában dolgoztam, és volt is némi hiányérzetem, könnyen le tudom küzdeni magamban a vágyat, amely időnként még feléled bennem. De csak abban a formában, hogy ha most ott lennék, akkor már a tengerben úszkálnék. Pár héttel ezelőtt Hamburgba hívtak. Kellemes érzéssel töltött el, hogy tudtam, pár napra utazom csupán, s már jövök is vissza, a családomhoz. Ráadásul egy pozsonyi ingatlanértékesítő iroda munkatársa lettem, amely új kihívás számomra, de nagyon élvezem.”

Sötét haja és arcvonásai alapján nem egy pontján a világnak brazilnak vagy spanyolnak nézik Braňo Ondruškát, külső jegyei alapján még a németek sem jöttek rá elsőre, hogy szlovák.

„Anyai dédapám volt ilyen magas, fekete hajú férfi, mint amilyen én vagyok, és valóban jó géneket örököltem: a gyors anyagcserének köszönhetően minden különösebb erőfeszítés nélkül tartani tudom a súlyomat. Az ősz hajszálak ugyan már nálam is megjelentek, de ez engem egyáltalán nem zavar. Eszem, amire gusztusom van, a gyomrom még sosem hagyott cserben. A sporttal, a mozgással alaposan besegítek neki, tudom, hogyan kell energiát égetni. Hetente háromszor járok edzőterembe, vasárnap reggel nyolctól pedig a barátaimmal megyek teniszezni. Zárt térben, négy fal között ütjük a labdát, egy óra alatt ki is fáradok rendesen. Húszéves koromban a hét hat napján jártam edzeni, ma már kevesebbel is beérem, nyilván lustább lettem egy kicsit. Az edzőterem mellett van azonban más is. Télen a sízés, tavasztól késő őszig pedig ott a kerékpár és a görkorcsolya. Vagy az úszás, sőt tavaly nyártól már a búvárkodás is. A balesetek szerencsére elkerülnek. Sízés közben nem történt még komolyabb bajom, kiskoromban esés közben felszakadt a szemöldököm, de három öltéssel rendbe hozták, ma már azt sem látni. Fotózás közben pedig ritkán kérnek valami hajmeresztő mutatványra. Ha a Karib-tenger partján készülnek a képek, akkor szinte természetes, hogy beküldenek a hullámok közé, de én egyébként is nagyon szeretek a vízben. Koreában, amikor a Samsung új mobiltelefonját reklámoztam, rövid megszakításokkal kilenc órán át ugráltam egy gumiágyon, mert úgy fotóztak. Másnap járni is alig bírtam, olyan erős izomlázam volt. De maga a munka nagyon szórakoztatott. Én az akciódús fotózásokat mindig jobban élvezem, mint a sima divatbemutatókat, amikor csak végig kell menni a kifutón. Nemrég, egy reklámfilm kapcsán, egy medence fölött röpködtem acélkötelekkel az oldalamon. Úgy éreztem magam, mint Keanu Reeves a Matrixban. Minden mozdulatot pontosan megbeszéltünk, semmi sem történhetett csak úgy, véletlenül.”

Arcának ápolását, lába szőrtelenítését a feleségére bízza, aki főállású kozmetikus.

„Nem járok hozzá rendszeresen a szalonba, de ha a keze közé fekszem, akkor sincs semmi haszna belőlem. Én vagyok az egyetlen kliense, aki ingyen dolgoztatja. Szőrtelenítésre akkor kérem, ha alsónadrág-bemutató előtt állok. Ott ez íratlan szabály, mondhatnám elengedhetetlen feltétel.”

Bevett szokása az étkezés terén csupán egy van. Soha nem reggelizik. Kávé és ásványvíz. Délig másra nem is gondol.

„Harmincéves koromig naponta ötször-hatszor is képes voltam enni. Ma már elég egy kiadós ebéd és egy könnyebb vacsora. Az viszont már lehet hidegtál is. Sok kedvencem van, de mindig csak akkor eszem, ha megéhezem. Addig soha. Most például még a kacsamáj sem hozna izgalomba. Régen nem ettem, szeretem, de csak akkor kérnék belőle, ha jelezné a gyomrom, hogy jöhet. Addig nem. Ez nem önfegyelem kérdése. Egyszerűen így működik a szervezetem.”