Az omega-3 zsírsavak szerepe

Az evolúció során a jelentős hal- és növényi eredetű táplálékfogyasztásnak köszönhetően optimális volt a szervezet omega-3 zsírsavellátottsága, ugyanis ezek a zsírsavak a növényekben és a halakban fordulnak elő nagy mennyiségben. A halak is a növényeken, a fitoplanktonokon keresztül jutnak az omega-3 zsírsavakhoz. Az omega-3 zsírsavak esszenciális zsírsavak, ami azt jelenti, hogy a szervezet nem képes azokat előállítani, ezért a táplálékkal kell felvenni.

Az esszenciális zsírsavak egy másik csoportját képezik az omega-6 zsírsavak, melyek elsősorban a magvakban és a növényekben fordulnak elő. A két esszenciális zsírsav táplálkozásbiológiai hatása a szervezetben jórészt ellentétes, bioaktív származékaik különböző módon befolyásolják például az erek tónusát, ellentétes a véralvadásra vagy a gyulladásos folyamatokra kifejtett hatásuk. Az egyensúlyt, a szervezet megfelelő működését a két esszenciális zsírsav bevitelének megfelelő mennyisége és aránya biztosítja.

Mindkét esszenciális zsírsavat az E-vitamin-tartalom védi meg az avasodástól.

Az E-vitamin védőhatása annak köszönhető, hogy – mint természetes antioxidáns – leköti az anyagcsere-folyamatok, stressz vagy toxikus anyagok stb. hatására képződő szabad gyököket, amelyek károsíthatják a sejteket, gyorsíthatják az öregedési folyamatokat, elősegíthetik az érelmeszesedés, a szürke hályog és daganatos stb. megbetegedések kialakulását. Az omega-3 zsírsavak szükségesek a magzat és a csecsemő optimális fejlődéséhez, növekedéséhez.

A várandós anya megfelelő omega-3 zsírsavellátottsága befolyásolja a méhlepény és a tejmirigyek fejlődését, csökkenti a koraszülés veszélyét. A terhesség 3. trimeszterétől és a szoptatás alatt az anyatejből, az esszenciális zsírsavak (mind az omega-3 ból származó DHA, mind az omega-6-ból származó AA) beépülnek a magzat idegrendszerébe és a szemideghártya sejtjeibe, biztosítva a csecsemő optimális látásélességét és szellemi fejlődését.

Miért nem kapnak infarktust az eszkimók?

Az eszkimók és a japán halászok körében az infarktus alig fordul elő. Ők sok halat (100–400 g/nap) esznek, táplálkozásukra jellemző a magas omega-3 és az alacsony omega-6 és telített zsírsavbevitel. Az infarktus elleni védőhatást a 80-as évekig elsősorban az omega-3 zsírsavak szérum koleszterin szint csökkentő hatásával magyarázták. Szérum triglicerid szint redukáló hatása is (mind az emelkedett, mind a normál szérum triglicerid szint esetén érvényesül) jelentős szerepet játszik az infarktus megelőzésében. Bebizonyosodott, hogy a védőhatás azáltal is érvényesül, hogy az omega-3 zsírsavak megnövelik az érfalban képződő relaxációs faktor és olyan anyagok elválasztását, amelyek az érbelhártya épségének megőrzését segítik, csökkentik az oxidatív és a gyulladásos folyamatok érfalkárosító hatását, és így csökkentik a plakkok kialakulásának a veszélyét. Kisebb a szívkoszorúér-halálozás azoknál, akik rendszeresen fogyasztanak halat, és az omega-3 zsírsav adagolása infarktuson átesett egyéneknél kb. 30 %-kal csökkentette a halálozást.

Szívritmuszavar és a hirtelen halál

A hirtelen szívhalált az esetek nagy részében súlyos aritmia okozza. Infarktuson átesett egyéneknél nagyobb az aritmia kialakulásának a veszélye. Omega-3 kiegészítés eredményesen alkalmazható az aritmia megelőzésében. Az omega-3 zsírsavak úgy csökkentik a vérrög kialakulásának a kockázatát, hogy – az aszpirinhatáshoz hasonlóan – gátolják a véralvadást elősegítő faktorokat, növelik a véralvadási időt, gátolják a vérlemezkék összecsapódását, csökkentik a vér viszkozitását.

Az omega-3 zsírsavak csökkentik a szívkoszorúér-műtétet (angioplasticát) követően az ismételt elzáródás (restenosis) létrejöttét.

Van-e vérnyomáscsökkentő hatásuk?

Az omega-3 zsírsav-kiegészítés vérnyomáscsökkentő hatású. Terápiás dózisban (6g/nap) átlagban 6 Hgmm szisztolés, és 3 Hgmm diasztolés vérnyomás csökkenés érhető el. Elsősorban a borderline- (határérték) hipertonia kezelésében hatásos. Az omega-3 zsírsavakat a hipertonia adjuváns kezelésére ajánlják.

Miért kisebb az eszkimók és a japánok között a cukorbetegség, a pszoriázis, az autoimmun, a gyulladásos és az allergiás megbetegedések és néhány fajta daganatos megbetegedés előfordulása, mint más népcsoportokban?

A kutatók úgy vélik, hogy a különbséget az étrend nagy omega-3 zsírsavtartalma magyarázza. Ezt az elképzelést alátámasztja, hogy az omega-3 zsírsavaknak kedvező terápiás hatása lehet sok gyulladásos és autoimmun megbetegedésben, mint pl.: rheumatoid arthritisben, ulcerativ colitisben, Crohn-betegségben és szervátültetésnél is alkalmazható a transzplantátum kilökődésének megelőzését szolgáló kiegészítő kezelésben. Alkalmazása kapcsán csökkenthető a gyulladásos megbetegedésekben alkalmazott szteroidok mennyisége.

Jó eredményről számolnak be az Alzheimer-kór, cisztás fibriózis, a depresszió és az alkoholos megbetegedések kiegészítő terápiájában.

A betegségek gyógyításában terápiás hatás természetesen csak az omega-3 zsírsavak nagy adagban történő bevitelétől várható. A betegségek és kóros állapotok megelőzésében az egészséges táplálkozásnak, ezen belül a megfelelő omega-3 zsírsavbevitelnek azonban jelentős szerepe van. Étrendünk esszenciális zsírsavtartalma akkor optimális, ha az omega-3 zsírsavak fedezik az energiaszükséglet minimum 0,2%-át, az omega-6 zsírsavak pedig minimum az 1%-át. Az omega-6:omega-3 arány akkor megfelelő, ha 5:1, ill. 10:1 közé esik. Táplálkozásunkban ez az arány a túlzott omega-6 és az alacsony omega-3 zsírsavbevitel miatt nagyon kedvezőtlenül alakult, meghaladhatja a 25:1, vagy még ennél is rosszabb arányt.

A szerző a Magyar Táplálkozástudományi Társaság elnöke