Nemrég az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kimondta: az aszpartám „lehetséges rákkeltő”, de nem találtak egyértelmű összefüggést a daganatos betegség kialakulása és a kristálycukornál csaknem kétszázszor édesebb mesterséges édesítőszer elfogyasztása között.
Aszpartám – káros vagy nem káros?
Jól hangzik, ám nem megnyugtató, mert az 1981- ben meghatározott ajánlott napi mennyiség, az ún. elfogadható napi bevitelt nem túllépve továbbra is biztonságos. Ebben azért ott rejlik a kétség, ezért is hangoztatják: további alapos kutatások szükségesek.
A hasonló hírek hallatán kérdések merülnek fel. Mi számít egy anyag/vegyület tekintetében egyértelmű bizonyítéknak? Olyan kutatási eredmények adnának egyértelműbb választ erre a kérdésre, amelyeket több millió ember bevonásával kaptak. Ám kevés ilyen kutatás van. Naponta ezernyi tanulmányt végeznek, s ezek gyakran bizonytalan következtetéseit annak ellenére tudományos hírként közlik, hogy néhány ember bevonásával kapták az eredményeket. Mi az a néhány ember a 8 milliárdhoz képest? Felmerül a kérdés: csak akkor mondható valamiről, hogy rákkeltő, ha csaknem mindenkinél rákot idéz elő?
Fahéj és tonkabab
Vannak olyan anyagok/vegyületek, amelyek gond nélkül fogyaszthatók, s csak évek múlva váltanának ki negatív elváltozást a testben, ami aztán esetleg halált okozhat. Lehet valami finom, ugyanakkor ártalmas? Lehet. A jobbára fűszerként használt fahéj és a mostanság divatos tonkabab mérgező kumarint (ami különben egyes véralvadásgátló gyógyszerek hatóanyaga) tartalmaz. Kis mennyiségben a legtöbb embernek nem lesz tőlük baja, a májkárosodásban szenvedők esetében viszont – patkányokon és kutyákon végzett kísérletek alapján – nem árt az óvatosság. Vajon minden, fahéjat és tonkababot fogyasztó ember biztos abban, hogy nem szenved májkárosodásban? Akkor biztonságos vagy ártalmas e két fűszer? Néhány kutatás azt sejteti, hogy a kumarin a jövőben bizonyos vírusellenes gyógyszerek összetevője lehet. Minden a megfogalmazás, a megközelítés, a mértéktartás és a még alaposabb vizsgálatok eredményeinek kérdése.
Káros, mégis szívják
A dohányzás lassan öl. A füstben 4000 különféle anyag található, és közülük 70 igazoltan rákkeltő (Semmelweis Egyetem Egészségfejlesztési Központjának internetes oldala). A JAMA Internal Medicine lapban 2015-ben megjelent tanulmány szerint 12-féle ráktípus kialakulásáért a dohányzás a felelős. Egy szál cigi elszívásába nem hal bele az ember, de ettől még a dohányzás kétségkívül emberek millióinak okoz rákot és halált. Ezen ismeretek ellenére világszerte hivatalosan árusított termékként juthat hozzá a cigarettához az ember. Elképesztő, hogy olyasmit sem tiltanak be mindenütt, ami egyértelműen súlyosan egészségkárosító. Hogy miért? Mert túl nagy nyereséget hoz a gyártóknak, és az államkasszák is óriási bevételhez jutnak.
Nehéz eligazodni
Ezernyi vegyület vonatkozásában felmerül az emberben, hogy ártalmas lehet, csak valamiért hivatalosan még nem mondták ki. A mesterséges édesítőszerek közül többről is születtek már figyelmeztető ismeretek. 2014-ben a Nature folyóiratban jelent meg, hogy a szacharin, a szukralóz és az aszpartám rendszeres fogyasztása – a káros baktériumok javára – hat a bélflóra összetételére, ami idővel glükózintoleranciát válthat ki, ami pedig első lépés a cukorbetegséghez vezető úton. Az öröklött fenilketonuriában szenvedők egyáltalán nem fogyaszthatnak aszpartámot tartalmazó termékeket. Egyiptomi kutatók nyulakon azt vizsgálták, az aszpartám hosszú távú fogyasztása okoz-e májkárosodást. Kiderült, hogy okoz májsejtkárosodást és gyulladásos elváltozásokat. Következtetésük: még az ajánlott napi bevitel is válthat ki májkárosodást. Ismeretes, hogy bizonyos krónikus gyulladások idővel rákot okozhatnak.
A tudományos életben egymással ellentétes ismeretek tömege lát napvilágot. Ez már önmagában is elbizonytalanítja az érdeklődő, magára vigyázni kívánó embert. Érdekek feszülnek egymásnak. A gyártó és felhasználó vállalatok igyekeznek bizonyítani, hogy termékük biztonságos. Az ezt igazolni hivatott kutatások nemritkán a gyártók és/ vagy felhasználók megbízásából készülnek.
Miben lehetünk biztosak?
Mindig nehéz a tudományos hírek alapján eldönteni, hogy mi káros és mi hasznos. Napjainkban ugyanis mindkét mondat igaz lehet: 1. Szinte minden egészségesnek, hasznosnak hitt dologról bebizonyosodhat, hogy káros. 2. Szinte minden ártalmas dologról bebizonyosodhat, hogy egészséges. A halál elkerülhetetlen, de óvatossággal, mértékletességgel – nem csak az aszpartám esetében – meghosszabbítható az élet.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.