Antibiotikumok a Parkinson-kór hátterében?

Világszerte a gyakori degeneratív idegrendszeri betegségek egyike a Parkinsonkór, amelyet leírója, James Parkinson kutató-orvos még reszkető bénulás néven említett 1817-ben. A tudomány jelenlegi ismeretei szerint gyógyíthatatlan, de a betegség tünetei kezelhetők.

Mi okozza?

Azt már a dániai Aarhus Egyetem és az Aarhus Egyetemi Kórház szakemberei által végzett korábbi kutatás kimutatta, hogy lényegében az emésztőrendszerből indul ki, majd az úgynevezett bolygóidegen át jut el az agyba. Az azonban eddig nem volt világos, hogy mi indíthatja el ezt a folyamatot. Köztudott, hogy az antibiotikumos kezelés nagymértékben befolyásolhatja a bél mikrobiótájának, vagyis a belekben levő mikroorganizmusoknak az összetételét. Egy ideje azt is tudjuk, hogy a Parkinsonkórban szenvedők bélbaktériumainak összetétele rendellenes. A korábbi kutatások szerint akár már 20 évvel a diagnózis felállítása előtt kóros elváltozások tapasztalhatók a belekben. Ám ennek oka nem volt világos. Az sem újdonság, hogy a Parkinson-kórban szenvedők évekkel korábban székrekedésről, irritábilis bélszindrómáról és gyulladásos bélbetegségről számoltak be, amelyek a betegség kialakulása során előfordulhatnak. Azt azonban eleddig nem vizsgálták, hogy lehet-e összefüggés az antibiotikumok szedése és a Parkinsonkór kialakulásának kockázata között.

A Helsinki Egyetemi Kórház kutatói erre a kérdésre összpontosítva kezdtek kutatni, s eredményeiket a Movement Disorders folyóiratban ez év novemberében tették közzé. 

Először mindenkit azonosítottak Finnországban, akiknél 1998 és 2014 között Parkinson-kórt diagnosztizáltak (13 976 személy). Az egészséges emberek csoportja 40 697 főből állt. Információkat gyűjtöttek arról, hogy az említett időszakban mennyi és milyen antibiotikumokat szedtek. Ezután a feltételes logisztikus regressziónak nevezett módszerrel, amellyel a betegség kialakulásának valószínűségére lehet következtetni, igyekeztek kideríteni az antibiotikum-használat és a Parkinson-kór közötti összefüggést.

Mire jutottak?

Szerintük bizonyos, szájon át hosszú távon szedett bizonyos antibiotikumok megnövelhetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. A Helsinki Egyetem honlapján közzétett sajtóközleményben a kutatásvezető, Filip Scheperjans, a Helsinki Egyetemi Kórház Neurológiai Tanszékének idegtudósa így nyilatkozott: „Eredményeink szerint néhány olyan széles körben használt antibiotikum, amelyről ismert, hogy erősen befolyásolja a bél mikrobiótáját, hajlamosító tényező lehet.” Azoknál romlott leginkább a bélrendszer egészsége, akik széles spektrumú antibiotikumokat, és akik anaerob baktériumok és gombák ellen antibiotikumot szedtek. Elképesztő, hogy úgy tűnik: bizonyos antibiotikumok túlzott szedése akár 10-15 évvel később is hajlamosíthat a Parkinson-kór kialakulására. A kutatók szerint ez azzal a sajnálatos ténnyel magyarázható, hogy az antibiotikumok rontják a bél mikrobiális összetételét.

További kutatások szükségesek

Megállapításuk alátámasztja azt a véleményt, amely szerint az antibiotikumok hatása a bél mikrobiótájára összefügghet a Parkinson-kórral. Fontosnak tartják, hogy további kutatásokat végezzenek annak kiderítésére, hogy az antibiotikumok korábbi szedése hogyan hathat ki a Parkinson-kór kialakulására. Új felfedezésükről az a véleményük, hogy a jövőben befolyásolhatja az antibiotikumok felírását, vagyis figyelembe kell venni a bél mikrobiális összetételére gyakorolt lehetséges hatásait és egyes betegségek kialakulásának kockázatát.