Anorexia

Kóros lesoványodás. Az étvágy elvesztése számos testi és pszichiátriai betegség tünete lehet. A kóros étvágytalanság legnagyobb mértékű a rosszindulatú daganatok és az agyalapi mirigy csökkent működése esetén. Az étkezési zavarok legismertebb formája az anorexia nervosa, amely idegrendszeri eredetű betegség. A beteg megvonja magától az evés és a jóllakás élvezetét. Lefogy, mert alig eszik valamit, ugyanakkor sokat mozog, sportol, az élet számos területén nagyon becsvágyó és vasakaratú. Leggyakrabban a tíz és harminc év közötti lányok, illetve fiatal nők körében fordul elő, fiúknál, fiatalembereknél ritkábban. A kétes szépség- és karcsúságeszmények társadalmi befolyása kedvez e zavar kialakulásának. Többnyire a serdülőkor elején kezdődik, amikor a női szerep tudomásulvétele elsőrendű fontosságú minden lány számára. Nem könnyű alkalmazkodni a család és a társadalom igényeihez, s ugyanakkor megvalósítani a saját elképzeléseiket is. Az anorexiások családjában általában gyakoriak a konfliktusok, sokszor eltitkolják érzelmeiket. Az érintett így sok tekintetben magára van utalva, és magába fordul. Étkezési zavarával is a „világtól való visszavonulást“ jelzi, mely egyben segélykiáltás a környezete felé. Gyakorlatilag minden táplálékot visszautasít, jelentős mértékben lefogy és a menstruációja is kimaradhat. Száz anorexiás közül egy éhen hal. Az anorexia kezelése lényegében pszichoterápiából áll, intézeti feltételek között. Nagyon súlyos esetben a beteget kényszertáplálásnak is alávetik.