AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL

Nem okoz másnaposságot, függőséget, nem lehet túladagolni, és hosszú távon sem károsítja a szervezetet. A Bristoli Egyetem kutatója szerint előállítható olyan alkoholt helyettesítő szer, amelynek kellemes hatásai megegyeznek az alkoholéival, negatív hatásai viszont nincsenek. Az alkoholmolekulák sejteken lévő ingerfelvevőkhöz, azaz receptorokhoz kapcsolódnak, így okozzák a jellegzetes tüneteket. A kutató szerint létre lehet hozni olyan molekulákat, melyek a kellemes érzéseket kiváltó receptorokhoz erősen kapcsolódnak, és gyengén kötődnek a kellemetlen hatásúakhoz. Hasonló elven működik néhány szorongást csökkentő szer; ezek hatását azonnal vissza lehet fordítani egy nyugtatók túladagolása esetén használatos gyógyszer segítségével. Ha ezekhez hasonló anyagoktól leszünk mámorosak, pillanatok alatt kijózanodhatunk. Az alkohol nyugtató hatását pedig olyan alkotórész segítségével lehet elérni, amely az izgalmi szintért felelős receptorok működését gátolja. (Népszabadság)

Életveszélyes kenyér?

Első hallásra talán megdöbbentő, de minden századik ember számára életveszélyesen ártalmas a kenyér. Mégis: előfordul, hogy a lisztérzékenységből fakadó egészségkárosodás okára még a háziorvos is csupán évek múltán jön rá. Az orvosi néven coeliakiának (gluténszenzitív enteropathia) nevezett felszívódási zavarral járó tünetegyüttes búza-, árpa-, zab- és rozsliszt fogyasztása után alakul ki az arra érzékenyekben. A glutén súlyosan károsítja a bélnyálkahártyát. Ennek következtében egyebek mellett hasmenés, emésztetlen táplálék ürítése, fogyás, fejlődésben való visszamaradás, növekedési zavar lép fel. Az ásványi anyagok, vitaminok felszívódása ugyancsak zavart szenved, ez utóbbi pedig vitaminhiányos állapotot idéz elő. A következmény súlyos esetben vérszegény, sorvadt végtagú, elődomborodó pókhasú gyermek vagy felnőtt. A kórkép kialakulásában genetikai tényezők is közrejátszanak. A lisztérzékenység szövettani vizsgálattal egyértelműen megállapítható. A következő lépés a könynyűnek aligha mondható, s ráadásul költséges diéta. Az autoimmun betegségben szenvedő ugyanis élete végéig kizárólag kukoricalisztből, rizslisztből elkészített ételeket fogyaszthat a szokásos búzaliszt helyett. (Egészséglap)

Fájdalomcsillapító paprikából

Újszerű fájdalomcsillapító készítmény kifejlesztői lehetnek magyar orvosok. A Pécsi Tudományegyetem Farmakológiai Kutatócsoportja az erős paprikából kivont kapszaicin hatásmechanizmusát vizsgálja. A csípős paprikát már a 19. században is vizsgálták magyar orvosok, de most már a fájdalom csillapítására és a gyulladás csökkentésére alkalmas készítmény kifejlesztésén dolgoznak a kutatók. A kapszaicin főként a termés ereiben és a magokban halmozódik fel, égető érzést, könnyezést okoz. (MTV Delta)

Több kávé – kevesebb májzsugor

Napi egy csésze kávé húsz százalékkal, míg négynél több akár 80 százalékkal csökkentheti a májzsugor esélyét – derült ki egy több mint százezer ember bevonásával készült amerikai kutatásból. Az egyelőre nem tudható biztosan, hogy a kávéban fellelhető anyagok közül melyiknek köszönhető a védő hatás. A májzsugor a normális májszövet pusztulásával jár, ami működésképtelen hegszövetet hagy hátra. Ennek leggyakoribb oka a mértéktelen alkoholfogyasztás. (Független Hírügynökség)