AMIT TE ESZEL, ABBÓL TE LESZEL

A nagy esők után megtelik az erdő a „szegények kenyerével“. Hűvös reggeleken vargányának mutatja magát az összes tinóru, s gyűlik a kosarakba a sok-sok gomba. Megannyi finom étel alapanyaga. Nem árt persze vigyázni, a hozzá nem értő súlyosan mérgező gombát is begyűjthet.

A legveszélyesebb gomba a gyilkos galóca, ebből már egyetlen példány elfogyasztása is egy egészséges felnőtt halálát okozhatja. Olyan gomba is van, amelyik csak alkohollal együtt fogyasztva okoz mérgezést. Ilyen például a tintagomba néhány faja. Minél előbb jelentkeznek a panaszok, annál valószínűbb, hogy kevésbé súlyos a mérgezés, vagy talán nem is a gomba okozza a rosszullétet. Ha tizennégy, tizenhat órával a fogyasztás után jelentkeznek a tünetek, akkor valóban súlyos esetről van szó. Ilyenkor már a folyadékveszteség is halálos lehet, vagy négy-öt napon belül májelégtelenség alakulhat ki. Az ehető és a mérges gombák felismerésére valójában egyetlen módszer van: a szakismeret. Igaz, több babona is tartja magát ezzel kapcsolatban. Például sokan úgy vélik, hogy az a gomba, amelyet a csiga megehet, az emberre is veszélytelen. Súlyos következményei lehetnek az erre alapuló válogatásnak: kétségtelen tény ugyanis, hogy a hidegvérű csigára a gyilkos galóca toxinja nem hat. Az a feltevés sem állja meg a helyét, mely szerint a mérgező gomba mellé főzés közben rakott ezüstkanál megfeketedik. Vannak olyan gombák, melyek nem ölnek ugyan, de hallucinációt idézhetnek elő. Ilyen például a légyölő galóca. Megtaláljuk a mesékben, az óvodai ruhafogason, a rajzfilmekben is: klasszikus piros kalap, fehér pöttyökkel. A mással nehezen összetéveszthető gomba a tér- és időérzékelési zavarok mellett más furcsa pszichés elváltozásokat is előidéz. A sámánok ilyen gombákat használtak annak idején, hogy kapcsolatot teremtsenek a szellemekkel. (forrás: nol.hu)

Kevés kávéval az egészségért

Egy amerikai vizsgálat igazolta, hogy a legtöbb egészségvédő hatású antioxidánst kávé fogyasztása révén visszük szervezetünkbe. Joe Vinson, a pennsylvaniai Scranton Egyetem kémiaprofesszora több mint 100 élelmiszer antioxidáns-tartalmát vizsgálta, és hasonlította össze. Az antioxidánsok olyan anyagok, melyek közömbösítik a szervezetben keletkező igen reakcióképes, és ezért veszélyes oxigéngyököket. Ezek a gyökök kölcsönhatásba léphetnek molekuláris szinten különféle anatómiai képletekkel valamint a sejtek DNS-ével is, így érrendszeri és daganatos megbetegedések kialakulásához vezethetnek. Az antioxidánsok tehát e megbetegedések kockázatát csökkentik. Vinson professzor vizsgálata során nem csupán az egyes élelmiszerek antioxidáns-tartalmát mérte, hanem ezeket az eredményeit összevetette azzal is, hogy mely termékből mennyit fogyaszt az átlag amerikai. ĺgy megkapta, hogy a napi antioxidáns-bevitelhez milyen mértékben járul hozzá az egyes élelmiszerek fogyasztása. Bár a hatóanyag-tartalom tekintetében a datolya lett az első helyezett, azaz ez a gyümölcs tartalmazza a legtöbb antioxidánst, az összesített listán már a kávé a fő antioxidáns-forrás. Vinson felhívja a figyelmet, hogy a nagymértékű kávéfogyasztás - a fent ismertetett jótékony hatások mellett - nyugtalanító, vérnyomásemelő, szívfrekvenciát növelő hatásokkal is rendelkezik, és a gyomor nyálkahártyáját is károsíthatja. Ezért igen fontos a mértéktartás, és törekedni kell arra, hogy az antioxidánsokat inkább a káros hatásokkal nem bíró gyümölcsök, zöldségek révén jutassuk szervezetünkbe. (forrás: geographic.hu)