A szélütés és agyvérzés (agyiér-katasztrófa, sztrók) az agy szöveteit károsítja, így az egész test működését negatívan befolyásolja. Állítólag a vércsoporttól is függ, hogy bizonyos kor után ki mennyire hajlamos az erre a súlyos betegségre.
Agyiér-katasztrófa – A legnagyobb veszély az A vércsoportúakat fenyegeti
A Neurology című folyóiratban közölt legutóbbi tanulmány szerint az A vércsoportú embereknek van a nagyobb esélyük arra, hogy 60 éves koruk előtt agyiér-katasztrófát szenvednek. De amint a szakemberek figyelmeztetnek: nem kell pánikba esni, ugyanis az esélyt eredményesen lehet csökkenteni mégpedig bizonyos kockázati tényezők – magas vérnyomás, szívbetegségek, egészségtelen életmód – ellenőrzésével.
A sztrók az agyműködés vérellátási zavara által okozott gyorsan kialakuló klinikai tünetegyüttes, s oka az agyiérrendszerben kialakult elváltozás, például amikor egy vérrög gátolja a vérellátást vagy elpattan egy ér. Emlékezetvesztés, vakság, beszédzavar vagy bénulás lehet a következménye. Sok tényező ismert és ismeretlen tényező, ami ehhez a betegséghez vezethet. Az ismeretlen tényezők közé tartozik a vércsoportok kérdése. A szakemberek azt vizsgálták, mely vércsoportú emberek-nél következhet be 60 éves koruk előtt agyiér-katasztrófa. A kutatók 48 tanulmányt, vagyis 16 730 sztrókos és 599 237 nem sztrókos esetet vizsgáltak meg. Legnagyobb összefüggés az A vércsoportú embereknél derült ki, ami a vérrögképződés zavarával függ össze.
Dr. Braxton D. Mitchell, a tanulmány szerzője, az University of Maryland munkatársa így foglalta össze a felmérés lényegét: legnagyobb esélyük az agyiér-katasztrófára az A vércsoportúaknak van.
Érdekes
A megelőzés lényege
• rendszeres testmozgás,
• a dohányzás mellőzése,
• a magas vérnyomás hatékony kezelése
• a szívritmuszavarok megfelelő ellátása.
Érdekes
Tények
• A szélütés a második leggyakoribb halálok és a harmadik leggyakrabban rokkantságot okozó megbetegedés. A kelet-európai államok, azaz a volt szocialista blokk 350 milliós lakossága különösen veszélyeztetett, hiszen a betegség kockázati tényezői sokkal hangsúlyosabban vannak jelen ebben a népességben, mint a nyugati államokban.
• A történelem során olyan ismert személyek kaptak sztrókot, mint Lenin, II. Ramszesz fáraó, Händel, Sztálin, Goya, Dickens, Pasteur, Churchill, Berlioz, Voltaire és Fellini.
• A szélütést már az ókori görögök is ismerték: váratlanul fellépő, ellenőrizhetetlen eseménynek tekintették. Ezért illette a betegséget Hippokratész „plesso” névvel, amely azt jelenti: villámcsapás által sújtva.
• A 21. század elején évente kb. 1,1 millió európai lakos szenvedett el sztrókot, az esetek kb. 80%-ában érelzáródás miatt. Bár globálisan a sztrók előfordulása csökken, az esetek száma a fiatal felnőtteknél emelkedik.
Figyelem! Felnőtt tartalom!
Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.