Egészség

A seprűvéna nemcsak egyszerű szépséghiba, hanem az érbetegség jele

Seprűvénák, visszértágulatok, lábdagadás, bőrelszíneződés egyértel­műen jelzi, hogy az érrendszer beteg. A betegség ugyan már jóval korábban alakult ki, de az emberek többsége nem fordít rá figyel­met. Amikor úgy érzik, hogy ólomnehéz a lábuk, nem érproblémá­ra, hanem fáradtságra gondolnak. Pedig az esetek nagy részében az érrendszerrel van a baj...
Kovács Ilona

2018. június 5. 16:43

- Shutterstock-felvétel

A krónikus érelégte­lenség az egyik leg­gyakoribb civilizáci­ós betegség. A nők 40-60, a férfiak 15- 30 százaléka érintett, és a nyári hónapokban szenved tőle a leg­jobban. Első oka az, hogy az érfal elveszíti a rugalmasságát, az ér pe­dig kitágul. A végtagokban a felü­leti vagy mély erekben felgyülem­lik a vér, s magas vérnyomás ala­kul ki. Romlik az érfal oxigénellá­tottsága, és ezzel párhuzamosan az érfalat borító nyálkahártya minõ­sége is. A panaszok rendszerint napközben, ülve és állva erősöd­nek fel. Ha a beteg lefekszik vagy sétál, a tünetek enyhülnek. „Az a legfontosabb, hogy időben észre­vegyük a figyelmeztetõ jeleket, és orvoshoz menjünk – mondta dr. Diana Ganajová általános orvos, majd hozzátette: – Minél előbb kezdjük a beteget kezelni, annál nagyobb az esély arra, hogy a be­tegséget viszonylag stabilizált álla­potban tartsuk. Így nagy eséllyel megelőzhetjük a szövõdmények kialakulását. Sajnos a betegek gyakran nagyon súlyos állapotban kerülnek orvoshoz.”

Az első tünetek

Az első stádium teljesen tünet­mentes lehet, esetleg apró sötét pókhálószerű erecskék jelenhetnek meg a lábon. Ám ez nem biztos, hogy a mély erek rossz állapotára utal. Viszont vannak olyanok, akiknek csak enyhén dagad vagy fáj a lábuk, érrendszerük mégis sú­lyosan károsodott, s a látható vissz­értágulatokkal rendelkezõ ember­nek nem feltétlenül kell hogy pa­naszai legyenek. Ezért fontos, hogy a beteg már az első tünetek jelent­kezésekor felkeresse kezelőorvosát.

Hogyan fejlődik ki?

Kezdetben csak azt érzi, hogy ne­héz, viszket, feszült, ég a lába. A tünetek napközben, a nyári hóna­pokban hosszú állás és ülés után felerősödnek. A visszértágulatok begyulladhatnak, vérrög képződ­het, ami tüdőembóliához, a vissz­értágulat kifakadásához és vérzés­hez vezethet. Az 50. életév betöl­tése után a népesség felének, 70 év után 75 százalékának krónikus ér­elégtelenséggel kell számolnia. A kezelésnek komplexnek kell len­nie és az élet végéig kell tartania. Az egészséges életmódon kívül kompresszív terápiát és gyógysze­res kezelést, szklerotizációt és mű­tétet lehet alkalmazni. Az újabb gyógymódok közé tartozik a léze­res és a rádiófrekvenciás terápia.
 

 

Hasznos tanácsok

Ügyeljen arra, hogy a ruha sehol ne szorítson. A szoros nadrág és szoknya nyomja az ereket és akadályozza a vérkeringést.

Ne viseljen se magas sarkú, sem sarok nélküli cipőt. A 3-4 cm magas sarkú lábbeli az ideális.

A lábát hideg vízzel zuhanyozza le. A meleg egyáltalán nem jó azoknak, akiknek érproblémáik vannak. Kerülje a szaunát, a napozást és a meleg fürdőt.

 

Az élet végéig tart

Az érproblémák nem csak az idő­seket sújtják, mint ahogyan azt sokan gondolják. Ma már nem ritka a harmincéves érbeteg sem. A seprűvénákra is inkább szépség­hibaként tekintenek, a fáradt lá­bat pedig az általános fáradtság je­lének tartják. Aztán meglepődnek, amikor az orvos közli, hogy érrenderük súlyos állapotban van. „Ebben az esetben az esztétikai hi­ba egyben betegség is, és lábszárfe­kéllyel végződhet” – mondta Dr. František Žernovický érsebész. A betegség kezdeti szakaszában még segítenek a gyógyszerek, később azonban az orvos már általában mini invazív vagy hagyományos műtétet javasol. Dr. František Žernovický felhívta a figyelmet arra, hogy a modern érsebészet hatásos és esztétikailag is elfogad­ható nem invazív módszereket kí­nál. „Ma már olyan technikák vannak, amelyekről néhány évvel ezelőtt még csak nem is hallot­tunk. Ha a beteg időben kerül or­voshoz, a gyógyszeres kezeléssel késleltetni lehet a műtétet és eny­híteni a betegség előrehaladását. Tudatosítani kell, hogy az élet vé­géig tartó diagnózisról van szó, amelynél kezelés nélkül a beteg ál­lapota egyre romlik. A betegséget meg tudjuk fékezni, de teljesen leállítani nem” – tette hozzá.

Kell a mozgás, de...

Ahhoz, hogy krónikus érelégte­lenség alakuljon ki, több ténye­zőnek kell egyszerre hatnia. Van­nak olyanok – öröklött hajlam, életkor, menstruáció, terhesség, változókor –, amelyeket nem tu­dunk befolyásolni, ám az élet­móddal összefüggő tényezőket – mozgáshiány, túlsúly, hosszú ülés – igen. A kezeléssel párhuzamo­san ezek megváltoztatására kell a figyelmet összpontosítani. „Az erek kedvelik a mozgást, de csak a nekik megfelelőt, mint amilyen az úszás, a kerékpározás, a gya­loglás, a futás. Néhány sportág – például a rossz technikával vég­zett súlyzózás – károsíthatja az erek érzékeny billentyűit. A kró­nikus érelégtelenségben szenve­dőknek ez a sport nem ajánlott”- mondta a doktornő. Problémák adódhatnak egy-egy hosszú repü­lő- vagy autóbuszúton is. „Bár ez eléggé közismert, az emberek mégsem veszik komolyan, így az üdülés okozta örömet gyakran trombózis vagy érgyulladás ront­ja el. Vannak speciális gyakorla­tok, amelyek kompressziós haris­nyával és gyógyszerekkel kiegészítve segítenek megelőzni a szö­vődmények kialakulását. És természetesen kerülni kell a hos­szú állást és ülést” – tanácsolja a doktornő.

 

2018. június 5. 10:51

A lányok hajlamosabbak az okostelefon-függőségre
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Épülhetne az első felhőkarcoló

Kéttonnás kőtömb zuhanhatott a jókai fiúra

TRAGÉDIA: Tartálykocsi gázolt halálra egy fiatalt Szentgyörgyön

Szabadulna kritikusaitól a polgármester

VIDEÓ: Nem sokon múlt a tragédia a Szoroskőn

Bajnokok Ligája a tévében

Legfrissebb galériák
Olvasta már?