A nyár árnya: hasmenés

Türelmetlenül várakozunk a pici helyiség előtt, ahová a király is gyalog jár. Pedig odakinn ezer ágra süt a nap, vár a strand, és tessék. Talán a tegnapi majonézes krumpli vagy a fagylalt a bűnös, hogy a család több tagja is gyomorrontásra, erős hasmenésre panaszkodik. Ki tudja?

Vajon eszünkbe jut egyáltalán, hogy a magas hőmérséklet nem csak felhőtlen napokat ígér? Ilyenkor kellő óvatosság híján a mikroorganizmusok is könnyebben, gyorsabban elszaporodnak ételeinkben. A baktériumoknak kiváló táptalajt jelent sokféle étel. Kiemelten általában a szalmonella szerepel a híradásokban, emellett azonban a Campylobacter jejuni nevű bacilus is sok gondot okoz. Kisebb számban a Shigella, az Escherichia coli, valamint a Yersinia enterocolitica is előfordul a nyári hasmenések okozójaként. Míg az utóbbi évtizedekben a fagylaltot emelték ki, mint fő fertőzésforrást, továbbá a vendéglátóhelyeket, ahol az élelmiszerek előkészítése és tárolása során adódó mulasztások következtében sorozatos ételmérgezések fordultak elő, addig ma már a háztartások higiéniai feltételeire koncentrálnak a szakemberek. A HACCP rendszer európai uniós szabályainak bevezetése, szigorú rendre kényszeríti a vendéglősöket, árusokat. Saját háztartásunkban azonban még gyakran veszélyeztetjük családunk egészségét. A baromfi, tojás, hús, húskészítmények, a tej és tejtermékek, a cukrászsütemények egyaránt okai lehetnek a gyomorrontásnak, a nem megfelelően megválasztott hőkezelés, valamint tárolás következtében.

Fontos konyhánk rendszeres takarítása, a hűtőszekrény tisztítása, fertőtlenítése. A nyers hús felületét mossuk le, a tojás héját felhasználás előtt fertőtlenítsük. A boltból elkülönítve vigyük haza a húst, a zöldség- és gyümölcsféléket. Lényeges az alapos főzés és sütés, hogy minden, az élelmiszerben esetlegesen benne lévő kórokozó elpusztuljon. Az elkészített étel legfeljebb két-három órát legyen szobahőmérsékleten.

A maradékot zárható, tiszta edényben tegyük hűtőszekrénybe. Mivel például a Campilo-bacter jejuni nevű baktérium élelmiszerekben is sokáig életben marad, a mélyhűtés sem jelent tökéletes megoldást. Gondolnánk-e, hogy például a városi galambok nagy százalékánál kimutatható a szalmonella? Egy utcai sétán a cipőnkre tapadt, galambürülékkel szennyezett por ugyanúgy a rizikófaktorok közé sorolható.

Hasmenésről akkor beszélünk, ha megnő a székletürítések gyakorisága, továbbá a széklettel nagy mennyiségű víz távozik. Ehhez még társulhat hasi görcs, hányás, hányinger, puffadás. A nyári hónapokban az amúgy is folyamatos folyadékpótlásra szoruló szervezetet az ilyen jellegű bakteriális fertőzés kiszáradással fenyegeti.

Hasmenés esetén gondoljunk arra, hogy a betegnek innia kell. Felnőtteknél naponta három-négy liter folyadék (cukros tea, gyümölcslé) ajánlott, csecsemőknek testsúly-kilogrammonként százötven milliliter. Antibiotikum szalmonellafertőzéskor felesleges, kivéve az idősebb korosztályt és a kisgyermekeket. A gyógyszerrendelést bízzuk a kezelőorvosra!

Gondossággal, elővigyázatossággal megelőzhetjük a baktériumok által okozott betegséget.

Mire figyeljünk?

Szalmonella: előfordulhat minden tojásos, tejes alapanyagú élelmiszerben. A frissen fogyasztott étel veszélytelen, mert ha tartalmaz is baktériumot, csekély számuk miatt nem okozhat betegséget. A másnapra eltett, helytelenül tárolt élelmiszerekben rohamosan megnőhet a kórokozók száma, és fertőzés alakulhat ki.

Shigella sonnei: általában a megbetegedett személy széklete terjeszti. Veszélyes lehet a fertőzött vízzel locsolt, illetve a nem kellően megmosott, tisztított gyümölcs, zöldségféle.

Yersinia enterocolitica: minden disznóvágás során feldolgozott élelmiszer terjesztheti a kórokozót, ha nem tartják be a higiéniai szabályokat. De éppúgy továbbadhatja légy, piszkos kéz, mosatlan gyümölcs.

Xampylobacter jejuni: leginkább a baromfi feldolgozásakor előforduló higiénia hiányosságok, illetve a nem megfelelően átsütött, főzött hús okozhat megbetegedést.