A máj és a hasnyálmirigy betegségei – IV

A Hepatitis-A vírus okozta májgyulladás esetén a leggyakoribb tünetek: két-három napig tartó láz, mely időlegesen csökken, majd újra felerősödik, fáradékonyság, ízületi fájdalmak, émelygés, hányinger, fejfájás, hasmenés, undorodás a hústól, zsírtól, alkoholtól, nikotintól. A Heptatitis-B vírus okozta betegség alattomosan fejlődik ki, kezdeti tünetei: nagyfokú általános fáradtság, levertség, étvágytalanság, hasmenés, fejfájás, a máj megnagyobbodása miatt a jobb bordaív alatt fájdalmak, később sárgaság.

Hasnyálmirigy-gyulladás

A hasnyálmirigy-gyulladás (pankreatitisz) lehet heveny vagy idült. A heveny gyulladás lehet enyhe lefolyású, de gyakran súlyos, életet veszélyeztető betegség is. Az idült forma a pankreász hosszú ideig fennálló gyulladásos betegsége.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás (akut pankreatitisz) általában erőteljes, esetenként elviselhetetlen gyomortájéki fájdalommal jelentkezik, amely többnyire hirtelen lép fel. A fájdalom mindkét oldalra, a hátba vagy az alhasba is kisugározhat. Csak minden ötödik esetben észlelhető kemény, feszes hasfal (felfúvódás). A betegnek legtöbbször hányingere van, és nagymennyiségű epés gyomornedvet hány, néha addig, amíg már csak öklendezni tud, de semmi folyadék nem ürül Az első napokban 38oC körüli láz alakul ki.

Alkoholizmus miatt kialakuló heveny hasnyálmirigy-gyulladásnál előfordul, hogy csak enyhe fájdalom az egyetlen tünet. Máskor a beteg nagyon rosszul érzi magát. Súlyos esetekben az arc kipirul, a légvételek felgyorsulnak, a pulzus szapora, és a beteg hamarosan életveszélyes sokkos állapotba kerülhet (sápadt arc, hideg verítékezés, vérnyomásesés, szapora szívműködés, légszomj). A roham pár órán vagy néhány napon keresztül tart.

Az idült hasnyálmirigy-gyulladás is súlyos betegség, és évekig elhúzódhat. Lefolyhat tünetmentesen is, vagy pedig a heveny gyulladásra jellemző fájdalom kíséretében, amely rendszerint étkezés vagy alkoholfogyasztás után, továbbá fekvő helyzetben fokozódik. A betegség előrehaladtával az emésztőenzimeket termelő sejtek fokozatosan elpusztulnak, és végül fájdalom már nem is jelentkezik.

Az emésztőenzimek mennyiségének csökkenése felszívódási zavarokat okoz, aminek következtében a beteg nagy mennyiségű, világos színű, zsíros, bűzös, székletet ürít. Étvágytalanság, jelentős súlyveszteség is felléphet. V égül a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeinek (Langerhans-szigetek) pusztulása miatt cukorbetegség alakul ki.

A kezelés alapvető része a teljes és végleges alkoholtilalom. Koplalással és az intravénás folyadékpótlással kímélik a pankreászt és a bélrendszert. Később, a fájdalmak csökkenésével a napi négy-ötszöri zsírmentes fehérjeszegény és szénhidrátban gazdag étrend csökkentheti a rohamok gyakoriságát és erősségét. Az állati és növényi zsiradékokat is törölni kell az étlapról, egyedül a kókuszzsír fogyasztható mértékkel, mert azt a szervezet hasnyálmirigyenzim nélkül is képes megemészteni. A hiányzó enzimeket gyógyszerrel kell pótolni. Amennyiben kialakul a cukorbetegség, inzulinkezelés is szükséges. Ha az általános állapot nem javul és a betegség gyakran kiújul, előfordulhat, hogy az egész pankreászt el kell távolítani.

Májzsugorodás

A májcirrózist leggyakrabban idült alkoholizmus okozza. Úgy tűnik, hogy a fehérjében szegény táplálkozás elősegíti a májzsugor kialakulását. A betegség első szakasza akár évekig is eltarthat. Az első tünetek enyhék, így a diagnózist sokszor csak későn, a betegség előrehaladott állapotában lehet megállapítani. Az első tünetek: lassú, de folyamatos súlyvesztés, erőtlenség, fizikai és szellemi kimerültség, enyhe emésztési zavarok. Előrehaladott állapotban a betegség sajátságos elváltozásokat okoz: rendkívüli soványságot, melyhez esetenként a has jelentős felpuffadása is társul (hasvízkór), az érrendszer elváltozásait az arcon (orr, arccsont tájékán) és a hason stb. Még ebben a stádiumban is lehetséges a beteg állapotának stabilizálása, ha nem lép fel láz, sárgaság vagy idegrendszeri zavar (ezek ugyanis a gyors hanyatlás előjelei). Forrás: Család és egészség