A máj és a hasnyálmirigy beteg

Emésztőmirigyeink kifogástalan működése is hozzájárul testi-lelki aktivitásunk, erőnlétünk alakulásához, vagyis jó egészségi állapotunkhoz. Azonban az emésztés folyamatában résztvevő szerveink munkájában is zavar keletkezhet, ilyenkor felborul az egyensúly és betegségek alakulnak ki.

Májtályog

A májban nagy számban keletkezhetnek tályogok, melyek esetenként összefolyhatnak (többszörös májtályog), és igen súlyos kimenetelű fertőző májgyulladást okozhatnak. A betegség legfontosabb tünetei a heveny láz, amit reszketés és bőséges verejtékezés kísér, a teljes kimerültség, a máj fájdalmas megduzzadása, valamint sárgaság kialakulása.

A májtályog keletkezését a májon belül elszaporodó kórokozók segítik elő. A betegség sokszor észrevételen marad, a klinikai vizsgálatok nehezen mutatják ki, mivel a tályog igen kis méretű is lehet, olykor mindössze néhány milliméteres. A májtályog antibiotikumok segítségével gyógyítható.

Hepatikus amőbabetegség

A betegség kezdeti szakaszában a májba egyszeres vagy öszszefolyó üszkös gyulladás alakul ki, amely a szövetek elhalásához, majd tályog kialakulásához vezet. A beteg lázas, fájdalmakról panaszkodik, a mája megduzzad, de ezek a tünetek nem mindig befolyásolják a beteg általános közérzetét.

A hepatikus amőbabetegség az amőbás vérhas (dizentéria) szövődményeként alakult ki, néha akár több évvel is a bélfertőzés megjelenése után.

Nagy tályog esetén (trópusi betegségeknél) gyors sebészeti beavatkozásra, a tályog megcsapolására is szükség lehet.

Hasnyálmirigyrák

A hasnyálmirigyrák többnyire a 60. életév után jelentkezik. Korai stádiumában nem okoz panaszokat, a legbiztosabban ultrahang, komputertomográfia vagy szövettani vizsgálat segítségével ismerhető fel a betegség.

A hasnyálmirigy-test rákos megbetegedése esetén a daganat hosszú időn keresztül alattomosan, mindenféle külső tünet nélkül fejlődik, egészen addig, míg el nem éri az aorta körüli idegnyalábokat, vagy nem szűkíti az epeutakat (ami sárgasághoz vezet). Ebben a fázisban igen heves idegzsábás vagy zsigeri fájdalmak jelentkeznek (hátba sugárzó, fúró jellegű felhasi fájdalom alakul ki, mely fekve fokozódik). Később nagymértékű testsúlyvesztés is felléphet. A betegség előrehaladott stádiumában semmilyen gyógymód nem alkalmazható. A daganat korai felfedezése esetén, amennyiben áttéti daganat még nem alakult ki, sebészeti beavatkozással a betegség jó eséllyel gyógyítható.

A hasnyálmirigy-fej rákos megbetegedésének legelső tünete az enyhe sárgaság, amit nem kísér fájdalom. További tünetek: hányinger, étvágytalanság, fogyás. Ez az állapot több hónapon keresztül is fennállhat. A köldöktáji valamint az alhasi fájdalmak csak a betegség előrehaladott szakaszában jelentkeznek.

Kezelése attól függ, hogy képezett-e már áttéteket vagy sem. Amennyiben a tumor a hasnyálmirigyre korlátozódik, azt teljes egészében el kell távolítani. A műtöttek életmódja ebben az esetben megegyezik a napi inzulininjekcióra szoruló cukorbetegekével. Áttéti daganatok kialakulása esetén (a hasnyálmirigy többnyire a májban és tüdőben képez áttéteket) műtétre nincs lehetőség. A terápia besugárzás és rákellenes gyógyszerek kombinációján alapul.

Májzsugorodás

A különböző típusú májzsugorok (cirrózisok) a máj leggyakoribb és legfontosabb megbetegedései. Míg a többi krónikus májbetegség esetén a szerv anatómiai elváltozása nem kimutatható, a cirrózis egyik jellemző tünete a máj szerkezetének kóros átalakulása. Anatómiai és klinikai szempontból a májzsugorodás többféle fajtáját különböztethetjük meg. Vannak a betegségnek olyan fajtái, melyek sárgaságot okoznak, mások hasvízkór (ascites, folyadék felszaporodása a szabad hasüregben) kialakulásával vagy az epeutak elzáródásával járnak.

Bár a betegség eredete igen változatos lehet, minden esetben azonos anatómiai jellegű változást, a májsejtek leépülését, pusztulását okozza. Más szóval, különböző okok ugyanarra az eredményre vezetnek. A kiváltó okok közül a leggyakoribb a hosszú időn keresztül tartó, jelentős mennyiségű alkoholfogyasztás; továbbá kábítószerek, gyógyszerek, tisztítószerek; ritkán a B- vagy a C-hepatitisz következménye; a vas- a réz és a zsíranyagcsere veleszületett betegsége.

A májsejtek pusztulása májelégtelenséget okoz. Figyelembe véve, hogy a máj a működéséhez szükséges anyagokból jelentős készleteket halmoz fel, valamint, hogy a szervezet megfelelő ellátásához a máj egynegyedének vagy egyötödének a működése is elegendő, könnyen belátható, hogy májelégtelenség kialakulásához a szerv túlnyomó részének működésképtelensége szükséges.

Az elpusztult májsejtek örökre kiesnek a működésből. Azonban ha a betegséget még a zsugorodási folyamat kialakulása előtt felismerik, és a beteg azonnal és teljes mértékben lemond az alkoholról, a máj még spontán regenerálódhat. A zsírszegény, vitamindús, energiában gazdag étrend is segíti a máj regenerálódását. A gyógyszeres kezelés májvédő szerek, zsírra ható (lipotrop) készítmények és enzimek alkalmazásán alapszik. Minél korábban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a gyógyulásra, de minden esetben elengedhetetlen az alkoholfogyasztás azonnali és teljes felfüggesztése.