A lehetséges és lehetetlen határán

Nemrégiben Komáromban tartott nagy sikerű előadást dr. Domján László reumatológus-belgyógyász, az orvostudományok kandidátusa, a magyarországi agykontroll szervezet alapítója, vezetője és nemzetközileg elismert oktatója. Az agykontroll a kilencvenes évek elején „jött divatba” tájainkon, és a „lemegyek alfába” kifejezés szinte szállóigévé vált, ám a kezdeti felbuzdulást követően az utóbbi években egyre kevesebben foglalkoztak vele. Legalábbis nálunk, hiszen Magyarországon és a világ közel 120 országában több millió híve van az agykontrollnak. És nem véletlenül. Mert mi is tulajdonképpen az agykontroll? Domján László megfogalmazása szerint egy problémamegoldó módszer, amely segít agykapacitásunk jobb kihasználásában. „A tudomány jelenlegi állása szerint egy átlagember agykapacitásának egy-két százalékát használja ki – mondta. – Amikor ellazulunk, vagyis az ébrenlét és az alvás határára jutunk, kb. 20-25-ször fogékonyabb az agyunk, mint egyébként. Ebben az állapotban — amikor is nagyságrendekkel több alfa hullám jelenik meg az EEG-nken, mint egyébként — agyunk jobb és bal féltekéje sokkal intenzívebben tud kommunikálni egymással, és növekszik kreativitásunk. Ez az egész módszer biológiai alapja. Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy a leghasználhatóbb ötleteik közvetlen elalvás előtt, vagy ébredéskor jutnak eszükbe. Az agykontroll segítségével tulajdonképpen ezt a félig ébrenléti, félig alvó állapotot tudjuk előidézni. Vizsgálatok bizonyítják, hogy ilyen ellazult állapotban 18-20 százalékkal lassul az anyagcsere tempója, kitágulnak az erek, jobb a szervezet vérellátása, több oxigén jut az agyba. Húsz percnyi lazítással annyi feszültség oldódik fel a szervezetben, mint 3-4 órányi alvással. Ezt persze gyakorolni kell, de ha valaki hajlandó ilyen módon tornásztatni az agyát, jó problémamegoldó válik belőle.”

Az emberek különböző indíttatásból vesznek részt egy-egy agykontroll-tanfolyamon. Van, aki egészségi állapotának javulását, van, aki anyagi helyzetének jobbra fordulását reméli. Mások alvászavaraiktól tanulási problémáiktól, káros szenvedélyeiktől, esetleg súlyfeleslegüktől szeretnének és tudnak is megszabadulni. „Ellazult állapotban nagyon befolyásolhatóvá válik az agy, amely, mint tudjuk, az összes szerv működését irányítja – magyarázta Domján László. – Ilyenkor aztán gondolatainkkal, képzeletünkkel meglepően nagymértékben tudunk hatni a test működésére, fel tudjuk erősíteni a test gyógyító erejét. Orvosként mindig azt hangsúlyozom, hogy az agykontroll betegség esetén nem helyettesíti, ám remekül kiegészíti az orvosi kezelést, öngyógyító erővel látja el az orvos munkáját. Ismerek olyan fiatalasszonyt, aki – miután orvosai már lemondtak róla, az agykontroll segítségével győzte le a rákot és vált tünetmentessé. Reumatológusként 15 évvel ezelőtt még számomra is hihetetlennek tűnt volna, hogy valaki képzelőerejének segítségével 1,5 év alatt 4 centiméterrel meghosszabbítsa lábát. Mert erre is van példa. Tudom, ezek a példák hihetetlenül hangzanak, de a lehetséges és a lehetetlen határa sokkal távolabb van, mint eddig hittük.”

Az agykontroll egyik fontos eleme, hogy az ellazult állapotban élénken, minél részletesebben magunk elé képzeljük az általunk kitűzött célt. Vagyis úgy tekintünk rá, mintha már elértük volna. És ezt naponta megismételjük. A bölcs tudatalattink pedig szinte mágnesként vonzza hozzánk azokat az embereket, tárgyakat, helyzeteket, amelyek segítenek célunk elérésében. „Egyesek véletlennek tartják az ilyen helyzeteket, mások azt mondják, hogy az illető jókor volt jó helyen. A magyarázat azonban rendkívül logikus: az ellazult állapotban megvalósultnak képzelt célok motiválják, és tettekre ösztönzik az embert. Másrészt a tudatalatti jelzéseket küld számára, például egy folyóirat megvásárlására ösztönzi, amelyben éppen célja eléréséhez szükséges információkhoz jut. Ez utóbbi már a hatodik érzékkel függ össze, amely igenis létezik és fejleszthető.”

Agyunk azonban nemcsak pozitív jelzéseinkre, gondolatainkra reagál: aki álladóan betegségre, hiányra, szerencsétlenségre gondol, akaratlanul is magához vonzza ezeket a dolgokat – figyelmeztet a szakember. Ezért kerüljük az olyan negatív szófordulatokat is, mint „megüt a guta”, „agybajt kapok tőle” stb. „A pozitív gondolkodás persze nem azt jelenti, hogy az ember egész nap vigyorog, minden jó, megfelelő neki. A pozitívan gondolkodó személy ugyanúgy látja a problémákat, de nem kesereg felettük, hanem megoldására összpontosít. Az agykontroll-tanfolyamokon elsajátított egyszerű, logikus, mentális technikák segítségével könnyebben megtalálhatjuk a nehéz helyzetekből kivezető utat.”