A fáradtság beteggé tesz

Gyakran nem maga a hosszan tartó veszélyes élethelyzet, hanem a veszély miatti állandó készenléti állapotot követő kimerültség az, ami kedvez a kórokozók behatolásának és a betegségek kialakulásának.

Erre utal az a francia megfigyelés is, hogy az I. világháború alatt a visszavonuló tehát letört, kimerült, reményvesztett alakulatoknál jóval több tüdőgyulladásról számoltak be, mint a harcoló, tehát több stressznek kitett, állandó készenléti állapotban élő csapatoknál.

Számos más példa is hozható a stressz, a lelki tényezők és a fertőzések összefüggésére. Elég, ha csak Traviata, a „kaméliás hölgy“ tüdőbajára gondolunk, mely akkor lángolt fel, amikor szerelme elhagyta.

Egyetemeken, főiskolákon jól ismert, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók gyakran megbetegszenek. A lázas fertőző betegségek megszaporodása a vizsgaidőszakban nem valami furcsa járvány, hanem a fokozott stresszterhelés következménye.

Több amerikai kutatóhelyen igazolták, hogy az egészséges fiatal egyetemisták vérében, ill. nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban csökken, tehát könnyebben kapják meg a fertőzéseket.

Az örömteli várakozás is stresszt jelent: megfigyelték már, milyen gyakran betegszenek meg a kisgyerekek karácsonykor vagy egy alig várt nyaralás alatt?

Az iskolai stressz, a túlzott teljesítménykényszer is jelentősen befolyásolja a gyermekek ellenálló képességét. Egy szigorú, merev, büntető tanítónő osztályában jóval nagyobb arányú a hiányzás, a lázas betegségek előfordulása, mint engedékenyebb, a gyermeket szerető és megértő társnőjénél.