Szlovákiában nagy problémát jelent az egészségkárosult gyerekek tanítása. Míg nálunk a gyerekek 6,28 százaléka jár kisegítő iskolába, addig Olaszországban kevesebb mint 1 százaléka. Az európai átlag pedig 2,3 százalék. Nem arról van szó, hogy nálunk több az ilyen gyerek, hanem arról, hogy iskoláink nem képesek alkalmazkodni a beteg gyerekek igényeihez.
A hatéves Ela szülei is tapasztalták, milyen az, amikor Down-szindrómás és súlyos szívhibás kislányukat az iskola elutasítja. „A terhesség alatt minden rendben volt. Semmi jele nem volt annak, hogy baj lehet. Maguk az orvosok is meglepődtek, mert még a 3D ultrahang sem mutatta ki a szívhibát, és semmi jelét nem látták a Down-szindrómának. A szülésig azt állították, hogy egészséges kisfiunk születik... Végül Down-szindrómás kislányunk lett” – meséli az édesanya.
A szülés után jött a hír a másik súlyos diagnózisról. „Amikor megtudtuk, hogy szívhibával született, nem gondoltam, hogy ennyire súlyos az állapota. Azt mondták, nem tudják, hogy Ela megmarad-e. Öt kilóra kellett felhíznia, hogy megoperálhassák. Abban az időben az nem is jutott az eszembe, hogy akár mentális sérülése is lehet. Az életéért harcoltunk. Végül négy hónapos volt, amikor megműtötték.” Aki látja a kislányt, néhány perc alatt rájön, hogy Ela betegsége ellenére élénk, kíváncsi kislány, ugyanúgy, mint kortársai. A kislány szülei meglepődtek, amikor Elát szeptemberben nem vették fel az iskolába. „Az első találkozáskor az igazgató kedves volt. Megegyeztünk, hogy az iskolakezdés előtt néhány héttel megbeszéljók a részleteket. Amikor találkoztunk, pszichológus is volt ott, és nyíltan megmondta, hogy a reggeli megbeszélésen döntöttek: nem veszik fel a kislányt. Nem is beszéltek Elával” – mesélte az édesanya. Azért választották ezt az iskolát, mert a testvérei is oda járnak. A hivatalos indok az volt, hogy túl sok a gyerek az iskolában, azért nem tudják felvenni. „Csalódott voltam. Azt mondták, hogy ott csak kínlódna. Az az érzésem, hogy diagnózisa miatt automatikusan elutasították. Egyszerűen nem adtak neki esélyt” – tette hozzá az anya. A szülők remélik, hogy jövőre találnak olyan iskolát, amely nem utasítja el Elát, és egészséges kortársaival együtt tanulhat.
Az egészségkárosult gyerekek taníttatása súlyos probléma. A jótékonysági operabál a Gyermekalappal és a Gyermekkoalícióval együtt immár második éve próbálja erre a kérdésre irányítani a figyelmet. Ennek az együttműködésnek köszönhetően tavaly 250 ezer euró gyűlt össze az operabálon, amiből két projektet indítottak el. Mindkettő célja az, hogy az egészségkárosult gyerekeknek is azonos tanulási feltételeik legyenek, mint az egészségeseknek. Az európai országok közül Szlovákiában jár a legtöbb gyerek kisegítő iskolába, kortársaiktól elszigetelten. Ezen a helyzeten próbálnak változtatni különféle jótékonysági akciókkal, mint amilyen az operabál is.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.