A délutáni szunyókálás és a sztrók

A kutatók kétezer embert mértek fel, arra voltak kíváncsiak, milyen gyakran alszanak el különböző helyzetekben, mint például TV-nézés, beszélgetés közben, ebéd utáni csöndes üldögéléskor.

Azoknál, akik „egy kis szunyókálásról” számoltak be napközben, 2,6-szor magasabb volt a sztrók kockázata, akik viszont bevallásuk szerint többször is elaludtak, négyszer volt nagyobb a sztrók kockázata. Korábbi kutatások során már kiderült, hogy az alvási apnoéban szenvedőknél (amikor kimaradt a légzés egy kis időre alvás közben) megnő a szélütés kockázata. Elképzelhető, hogy a napközbeni álmosságnak oka az, hogy az illető kialvatlan, éppen az alvási apnoé miatt. Az álmosság egyértelműen a sztrók kockázatával jár. Még a mediterrán országok sziesztája is fokozza a veszélyt.

Az egyik ok lehet az, hogy az alvási apnoéban szenvedőknek magasabb éjjel a vérnyomásuk, de az is lehet, hogy a korábbi, nem diagnosztizált kisebb sztrókok károsítják az agyat, és az okozza a nappali álmosságot. (BBC)