Čaputová külföldön a kritikától sem riad vissza

Az alig több mint egy hónapja hivatalát betöltő szlovák államfő, Zuzana Čaputová eddig négy külföldi látogatáson van túl. Elsőként, szokás szerint Csehországba utazott, ezt követte Brüsszel, majd Magyarország és Lengyelország hivatalos látogatása. Pozsonyban találkozott a kínai külügyminiszterrel, aki előtt nyíltan vállalta, hogy aggasztja az emberi jogok, valamint az etnikai és vallási kisebbségek helyzete Kínában. „Bízom benne, hogy az EU és Kína között előrelépésre kerül sor az emberi jogokról folytatott párbeszéd terén” – mondta az államfő. 

Andrej Danko házelnök szerint Čaputovának nem kellene beleszólni más országok belpolitikai viszonyaiba, Darina Maľová politológus ennek ellentettjét állítja. „Ha arról beszélünk, hogy helyes-e hozzászólni más országok belpolitikai kérdéseihez, a válaszom igen. Ha olyan helyzet áll elő, amely veszélyezteti a demokráciát, akkor nem látok okot arra, hogy miért ne nyilvánulhatnának meg ezzel kapcsolatban más országok politikusai. Hiszen Szlovákiában is a Mečiar-érában a nemzetközi kritika hozzájárult ahhoz, hogy az ellenzék megerősödjön – mondta lapunknak Darina Maľová politológus. – De van tanulságunk a múlt századból is, amikor is a nyugati demokráciák nagyon sokáig tolerálták Hitlert. És valóban, ha a politikusok becsukják a szemüket, akkor a változás veszélyes lehet. Tehát ebből a szempontból én támogatom, hogy az elnök kritikus hangnemet is megüssön.” 

Čaputová már többször elmondta, hogy tiszteletben tartja a külföldi országok belpolitikai viszonyait és a választott képviselőit. A magyarországi és lengyelországi látogatást összevetve azonban a hazai sajtó megjegyezte, hogy Čaputová kevésbé kritikus hangot ütött meg Lengyelországban, mint Magyarországon. „Akadémikus, tudományos szinten egyetértek a véleményével. Minőségi demokrácia szempontjából Magyarországon rosszabb a helyzet, mint Lengyelországban, mivel Magyarországon van esély arra, hogy nem sikerül megerősödni az ellenzéknek és visszatérni a demokratikus alapelvekhez. Ennek fényében a helyzet sokkal komplikáltabb. Nem beszélve arról, hogy Orbán ideológiájának hatása már beszivárgott a polgári társadalomba is. Sok szervezet, amely a kormány támogatásától függ, megváltoztatta a hozzáállását, és inkább nem kritizál. Orbán a pluralizmust és a tolerenciát kisöpörte az országból” – véli Maľová. Hozzátette, az sem elhanyagolható, hogy a magyar közmédia is a kormány befolyása alá került.

A szakértő szerint Lengyelországban is vannak próbálkozások, amelyek gyengítenék a liberális demokrácia pilléreit és a jogállamiságot, de ha a sajtószabadság vagy a polgári társadalom helyzetéről beszélünk, ott még mindig nagyobb tér van arra, hogy ellenzéki formációk alakuljanak. „Valamilyen szempontból ott még van politikai verseny, Magyarországon jelenleg nincsenek eszközök arra, hogy erős ellenzék alakuljon” – fűzte hozzá Maľová.