Az elfeledett istállótrágya

Egyre gyakrabbá vált a mikroelemhiány, folyóink és tavaink elalgásodtak, ásott kútjaink vize ihatatlanná vált, talajaink savanyodni kezdtek, szerkezetük leromlott, humusztartalmuk csökkent, az értékes istállótrágya-telepek helyét óriási hasznavehetetlen és környezetszennyező hígtrágya-tavak vették át. Mindez nem lett volna elég az ésszerűtlen műtrágyázás csökkentéséhez, a műtrágyaárak óriási emelkedése kellett hozzá.

Minden benne van

Számításaim szerint egységnyi hatóanyagra számítva a jelenlegi műtrágya és istállótrágya árak körülbelül azonosak. Csakhogy a szerves trágyák hasznossága sokoldalúbb. Elsősorban tápanyagforrás, tartalmazza a növények számára szükséges összes elemet, közel a szükséges arányokban. Minden növénynek szüksége van mindenféle tápelemre, csak mennyiségileg eltérő mértékben, a hiányuk fejlődési rendellenességeket okoz, amely behatárolja a termés mennyiségét. Ezt pedig a legkisebb mértékben rendelkezésre álló elem szabja meg. A gyakrabban alkalmazott olcsóbb műtrágyák csak 1–2 elemet tartalmaznak, így használatukkal hamar kimerülnek a talaj egyéb tápelem-tartalékai.

Másodsorban energia- és táplálékforrás a lebontást végző talajélőlények számára, amelyek fokozatosan tárják fel és bocsátják a növények rendelkezésére a szerves anyagban megkötött elemeket (1 gramm talajban több milliárd mikroorganizmus található). Továbbá javítja a talaj tápanyag-, víz-, levegő- és hőgazdálkodását, elősegíti a műtrágyák hasznosulását, javítja a talaj porozitását, szerkezetét, művelhetőségét. A szerves trágyák hatása legszembetűnőbb homoktalajon és öntözés nélküli termesztés esetén, ahol ugyanannyi tápanyagmennyiséggel nagyobb termést kapunk, mint műtrágya használata esetén.

Különböző trágyafajták

Az istállótrágya az állatok alommal kevert szilárd (ganéj) és híg (vizelet) ürülék. A szarvasmarha- és sertéstrágya a nagy víztartalom miatt lassan erjedő, ún. hideg trágyák. Hatásuk ennél fogva lassú, de hosszabb ideig, 3–4 évig tart. A trágya gyors lebomlását elősegíti talajokra (erősen meszes és homoktalajok) a szarvasmarhatrágya a legjobb. Kötött, nedves, vagy hideg talajra a nagyobb nitrogén- és kisebb víztartalmú, kevesebb hatású ún. meleg trágyák valók. Ilyen a lovak és juhok trágyája. A lótrágyát gyors bomlása következtében, a talaj alá jól betaposva, melegágyak fűtésére is használták. A baromfiak trágyája szintén nagy nitrogéntartalmú, ezért a gyorsan felszabaduló tápanyag könnyen levélperzselést okozhat. Helyesebb komposztálva kijuttatni. A trágyák összetételét nagymértékben befolyásolja az állatok tápláléka, az alom fajtája és mennyisége, a kezelés gondossága. Irányadóul 1 tonna jó minőségű istállótrágyában 10 kg nitrogént, 5 kg foszfort és 10 kg kálium hatóanyagot vehetünk. Ma már elég nehéz istálló-trágyához jutni, ezért ha kapunk, sokszor nem is figyelünk annyira a minőségre. Pedig a szakszerűtlenül kezelt – legtöbbször éretlen, kiszáradt vagy kilúgozódott – trágyák nitrogéntartalmának 60 %-a, káliumtartalmának 50%-a és foszfortartalmának 20%-a veszendőbe mehet. Ezért használjunk annyi almot, hogy a sok nitrogént tartalmazó trágyalé se vesszen kárba, azonban ezt ne vigyük túlzásba, mert ha túl magas lesz a trágya széntartalma, nehezen indul erjedésnek. Igyekezzünk a frissen kihordott trágyát minél előbb szabályos téglalap alakú kazlakba rakni, mert így kapjuk a legkisebb levegővel érintkező felületet. A legfontosabb szabály az, hogy az istállótrágyát nyirkosan és tömötten kell tartani. Ez azért fontos, mert a levegőt igénylő ammóniaképző baktériumok tevékenysége során a nitrogén nagy része ammóniaként elillan. A kazal súlyánál fogva önmagát tömöríti, de a tetejét meg is taposhatjuk, vagy 20–30 kg-os betonlapokkal is fedhetjük. A kiszá-radás ellen takarjuk 20 cm vastag földdel.

Fontos, hogy megakadályozzuk a trágyalé elfolyását, ezért döngölt agyag, vagy hibátlan beton alapra állítsuk a kazlat, és terítsünk alá 50 cm-es szalmaalmot, köré pedig húzzunk szintén hasonló anyaggal telerakott árkot. Kisüzemekben hasonlóan szigetelt trágyagödröt is készíthetünk. Ha a kazal oldala, teteje nagyon kiszárad, öntözzük meg. Meszet sohase adjunk istállótrágyához – még komposztáláskor sem –, mert ammóniaként felszabadítja a nitrogént. Viszont a meszet nem tartalmazó kőzetőrlemény kifejezetten hasznos, mert megköti a nitrogént és más tápelemeket, sőt a benne meglévőkkel is gyarapítja a trágyát. Az érlelés ideje nyáron 3–4 hónap.

A kijuttatás szabályai

Semmiképpen ne szórjunk ki éretlen trágyát, mert a tápanyagok a növények számára hasznosíthatatlanul kimosódnak belőle, sőt mérgezést is okozhatnak. A félérett, jellegzetes, de már csak kissé kellemetlen szagú, barnás almú, viszont szerkezetileg még nem sokat változott trágya már kijuttatható. Az ilyen trágyának kisebb a trágyázó hatása, de szerkezetjavításra – például homoktalajon – alkalmasabb az érett trágyánál. Általában legjobb az érett trágya, amely sötétbarna, az alomszalmája még felismerhető ugyan, de korhadt és omlós, könnyen szakad, szaga már nem kellemetlen. Ebből a tápanyagok a legjobban felvehetők. A túlérett trágya erősen tömörödött, szalonnaszerűen vágható, vagy kiszáradva, korhadékszerű, benne az alkotórészek egyáltalán nem ismerhetők fel, trágyázó és szerkezetjavító hatása már nagyon gyenge.

Legjobb az őszi, közvetlenül beszántás előtti kiszórás, mert a tavaszi vetésig a trágyának van ideje a növények számára felvehetővé alakulni. Tavasszal csakis teljesen érett trágyát szórjunk ki! A szétszórt, de beszántatlan érett trágya egy nap alatt nitrogéntartalmának 25, négy nap alatt 50 százalékát elveszíti. Nagyon fontos, hogy a kézi szétszórás esetén keletkező kupacokat se hagyjuk napokig száradni, hanem azonnal terítsük el és szántsuk be. A szántás mélysége agyagtalajon mélyen legyen, homoktalajon sekélyebb is lehet, hogy a talajjavító hatás a felsőbb szintben is érvényre jusson.

Nem teljesen érett, „szalmás” trágya használatakor magas nitrogéntartalma ellenére is néhány hónapig tartó nitrogénhiány léphet fel, mert a szénhidrátbontó baktériumok a nitrogént táplálékként használják fel. Ennek következtében a növények sárgulnak, nem nőnek. Ezt a hatást a gyakorlatban is jól ismerik, rendszerint nitrogénműtrágya adagolásával ellensúlyozzák. Az istállótrágyával kijuttatott tápanyagokat a növények 3–4 év alatt felhasználják, ezért legalább ilyen gyakran kell gondoskodni a trágyázás ismétléséről. A kijuttatandó mennyiség 20–30 t/ha.

Néhány növény nem szereti, ha közvetlenül istállótrágyázás után termesztjük. A kalászosokat, hüvelyeseket, gyógynövényeket, gyökérzöldségeket csak a trágyázás után 1–2 évvel lehet vetni vagy ültetni. Mások kifejezetten meghálálják ezt, így a kabakosok, a káposztafélék, a levélzöldségek, a kukorica, a paprika és a paradicsom.