Mitsubishi Pajero Pick-up 2.5 TD GLS

12_1.jpg## ## ##left Több személygépkocsi-gyártó programjában szerepel pick-up típusú gépkocsi, ám ezek távolról sem tartoznak egy súlycsoportba. Nem lehet például egy napon említeni a Škoda vagy a Daewoo kisteherautóját azon márkák – Toyota, Nissan, Opel, Mitsubishi – hasonló termékeivel, amelyek telivér terepkocsikat is gyártanak. Az itt szerzett tapasztalatok ugyanis e téren pótolhatatlanok, nem is beszélve az egymást átfedő műszaki bázisról és gyártástechnológiáról. Ezért is tartozott a teljes értékű, kiemelkedő terepjáró tulajdonságokkal bíró pick-upok kategóriájába a Mitsubishi L200. S hogy ezt múlt időben mondjuk, annak oka egyes-egyedül az, hogy a nemrégiben teljesen újjáépített autónak a neve is megváltozott: hátsó falán ugyanis megjelent a Pajero név. Erről pedig, ugyebár, tudjuk, mit jelent. Kíváncsian vártuk tehát a szokásos teszt formájában történő közelebbi megismerkedést, amelyet a Mitsubishi márka hazai importőre, az AUTO DAMI Kft. tett lehetővé számunkra.

A régi megjelölés hagyománytiszteletből szintén megmaradt, de az összbenyomás mégis teljesen más. Az autó civilizáltabb lett, magyarán megszépült: az új elülső maszk például akármelyik személygépkocsin elmenne. Tesztkocsinkon ráadásul gyakorlatilag teljes volt a külső opciós kellékek listája (gallytörő, krómozott hátsó védőváz, lámpavédő rácsok, mindez krómozott kivitelben), ami kifejezetten „dögössé” tette a járművet. A 16 colos könnyűfém keréktárcsákra húzott 205 mm profilszélességű gumiabroncsok és a hatalmas rugózási magasság sejtetni engedték, mire képes az autó, de az azonnali terepnyüvés kényszerét leküzdve előbb megejtettük a szokásos belső mustrát. Kellemes meglepetések sora ért bennünket, mert a kocsi komfortja és biztonsági felszerelése – főleg a tesztelt GLS kivitelben – csakugyan eléri egy jobban felszerelt limuzinét. Nem hiányzik az ABS, a két frontlégzsák, a négy elektromos ablakemelő, a két reflektormosó, sőt a klímaberendezés sem (a négy ablakemelő egyébként elárulja, hogy a „dupla kabinos”, négyajtós, ötszemélyes változattal volt dolgunk). Kisteherautóról lévén szó az olyan mutatók is fontosak, mint a hasznos terhelhetőség és a raktér méretei; esetünkben ez 1005 kg, illetve 1500x1470 mm. A plató hátsó fala természetesen lenyitható, mint azt felvételünk is bizonyítja.

A hajtáslánc első tagját, tehát magát a 2,5 literes turbódízel motort bevallottan gyengének találtuk egy kissé. Persze ez lehet nézőpont kérdése is: kerek 100 lóereje (73 kW) kevés, ha egy Pajero terepjáróval hasonlítjuk össze, viszont tökéletesen elég, ha az autótól nem várunk mást, mint amire készült: bő egy tonnányi rakományt átszállítani A-ból B-be, sebességrekordokat nem döntögetve, de ha kell, árkon-bokron keresztül. Ennek pedig tényleg semmi akadálya, mert úgy gazdálkodhatunk a 240 Nm-es nyomatékkal, ahogyan csak akarunk. Ha kell, meghagyjuk az egészet hátul (száraz aszfalton, ahol így üzemanyagot takaríthatunk meg, vagy akár 140-nel is mehetünk), megoszthatjuk az elülső és hátsó futómű között (vizes úton, homokban, sárban, hóban így sokkal biztonságosabban közlekedhetünk), illetve megfelezhetjük a sebességfokozatokat, természetesen szintén 4x4-es üzemmódban. Ez utóbbi rezsimben már kimondottan nehéz terepen is elboldogulunk (itt a kocsi 235 mm-es hasmagassága is sokat segít), vagy akár 70%-os emelkedőt is leküzdhetünk. Ha pedig netán mégis elakadtunk valahol, a gombnyomással bekapcsolható 100%-os hátsó differenciálzárnak köszönhetően reális esélyünk van az önerőből történő kiszabadulásra.

Nagyjából ezt tudja tehát a Mitsubishi új kisteherautója, amely az ismertetett kivitelben és szereltségben HÉA nélkül 1 009 600 koronáért kapható a hazai márkakereskedőknél. Lapzártakor érkezett abszolút friss hír, hogy néhány napja 115 lóerős változatban is megvásárolható. (vgy)