Mercedes-Benz C 320 4MATIC

Ezt a hűtőmaszkot és ezt a csillagot az egész világ ismeriA szerző felvételeMercedes márkájú személygépkocsit – az A osztály kivételével – nagyon ritkán kapunk egyhetes tesztelésre. Annyira ritkán, hogy mellékletünk hétéves fennállása során klasszikus Merci-limuzinhoz még egyetlenegyszer sem volt szerencsénk. Rendkívül nagy örömmel fogadtuk tehát az ajánlatot, hogy hét napra a miénk lehet a C osztály legerősebb, legjobban felszerelt, legtöbbet tudó „civil” modellje, az összkerék-hajtású 320-as.

HOVÁ TARTOZIK?

A Mercedesnél szó hagyományos értelmében vett személygépkocsik négy méretbeli osztályba sorolhatók, amelyeket alulról felfelé A, C, E és S betűkkel jelölnek. A C osztály tagjai – természetesen a CL és CLK modellsorozatok kivételével – a középkategóriába tartoznak, tehát ugyanoda, ahová az Audi A4, a BMW 3, az Opel Vectra, a Nissan Primera, a Honda Accord, a Toyota Avensis, a Citro#en C5 vagy a Ford Mondeo. A családot a kupéváltozatokkal együtt jelenleg 18 modell képviseli a szlovákiai piacon; a kínálat csúcsán a C 32 AMG áll, amely azonban már egy sportkocsivá áthangolt, 354 lóerős fenevad. Ezt leszámítva egyértelműen az általunk tesztelt C 320 4MA-TIC az osztály-első, éspedig motorteljesítmény és felszereltség terén egyaránt.

HOGYAN NÉZ KI?

A C osztály legjellegzetesebb, mesz-sziről látható ismertetőjegye a fényszórók két egybefolyó párosa; az E-Klasse tagjainál e helyütt például négy különálló reflektort találunk. Hátul szintén a hatalmas, háromszög alakú lámpatestek dominálnak, ami pedig a kettő között van, az maga a megtestesült elegancia. Méghozzá olyan érett, magabiztos, de nem fennhéjázó kiadásban, ami csakis a Stuttgartban készült limuzinokra jellemző. Ezt a varázst a kocsi orrát díszítő háromágú csillag teszi teljessé amelyet ugyanúgy ismer az egész világ, mint az alatta csillogó, legendás formájú hűtőmaszkot. Nehéz többet mondani egy Mercedes külsejéről, de fölösleges is lenne: rá kell nézni az autóra, és hagyni, hogy megbizsergesse az érzékszerveinket.

MIT NYÚJT BELÜL?

Egészséges kompromisszum, a hátul ülők érdekében Tesztkocsink a sportos stílusjegyeket felvonultató Avantgarde komfortfokozatú volt, a másik kettő a Classic alapfok, illetve a luxusszínvonalú Elegance. A többlet ezen a szinten elsősorban diszkréten kiemelt stíluselemekből áll (bőrbevonatú volán és sebességváltó, alumínium díszlécek a belső térben, kívül pedig körben végigfutó krómcsík, sportos szabású lökhárítók és küszöbök, 16 hüvelykes alufelnikre húzott 205/55-ös gumiabroncsok). Az alapszereltséghez ugyanis nehéz lenne bármi értékesebbet hozzátenni, hiszen a felsorolást szigorúan megválogatva is vészfékrásegítőből, komplett ESP menetstabilizáló programból, két-két front- és oldallégzsákból, négy függönylégzsákból, Tempomatból, THERMATIK automata klímaberendezésből, fedélzeti számítógépből, elektromosan állítható elülső ülésekből és egyebekből áll. A felárért választható gyári rádiók a szériában szerelt multifunkciós volánról távirá-nyíthatók, a fedélzeti számítógép szintén. Az elképesztően gazdag opciós listáról egyebek között olyan kellékek komfortját és biztonságát élvezhettük a teszt során, mint a kétzónás THERMOTRONIK automata légkondi, a bixenonégős fényszórók, az esőszenzor, a fekete bőr ülőgarnitúra és a CD-lejátszóval kombinált gyári rádió. Ami az utastér méreteit illeti, megvannak a kocsi 4526 mm-es hosszméretéből adódó korlátai. Ha az elülső ülésekkel csak kb. félútig tolatunk hátra (lásd az ábrát), még nincs különösebb gond, de további expanziónk már érzékenyen érintené a hátul ülőket. A csomagtartó 470 literes, de szükség esetén 1385 literesre bővíthető.

MI MOZGATJA?

Tömören és velősen: a C osztály legerősebb „civil”, V6-os motorja, amely 3199 cm3 hengerűrtartalomból 160 kW-t (218 LE) teljesít, csúcsnyomatéka pedig 310 Nm. Érdekessége a használat módjától függő intervallumú olajcsere, amely 15-től 30 ezer km lehet. A sebességváltó ötfokozatú, Tiptronic rendszerű feláras automata volt, amely kézi váltást is lehetővé tett. Kick-down rendszere viszonylag gyorsan visszaváltott, ha a brutális gázadásból megérezte, mit akarunk, de a standardként szerelt hatfokozatú kézi váltónak azért jobban örültünk volna. Ez azonban már ízlés dolga, no meg a sportos, illetve kényelemszerető mentalitásé.

MIT TUD AZ ORSZÁGÚTON?

Megint csak tömören és velősen: sokat. A 218 lóerő ugyanis tulajdonképpen egy nem túl nagy és nem túl nehéz (1490 kg-os) kocsiszekrényt mozgat, és ezt nagyon érezni. A végsebesség például 241 km/óra, a gyorsulás nulláról százra pedig mindössze 8 másodpercig tart. Történik pedig mindez tartós összkerékhajtás mellett, ami gyakorlatilag levakarhatatlanná teszi az útról az autót; s ha valamit mégis elmértünk, egyszerre legalább három lámpa gyullad ki a műszerfalon, jelezve az ügyeletes elektronikus őrangyalok közbeavatkozását. Hogy a fogyasztást se szégyelljük leírni, városban 16,1, országúton 8,3, vegyes forgalomban pedig 11,3 liter az átlag. Nagyjából ilyen tehát a Mercedes C osztályának csúcsmodellje, amelyet 1 755 z450 koronáért lehet megvásárolni; tesztkocsinknál az opciós kellékek összeszámlálását követően 2 135 000 koronás ár jött ki. Vas Gyula