Mazda 323 F: a sikersztori folytatódik

# A legtöbb autógyár az úgynevezett alsó középkategóriás modellekre helyezi a fő hangsúlyt, legalábbis ami a mennyiségi mutatókat illeti. Ezért fogalom az autós világban például a Volkswagen Golf vagy a Toyota Corolla. Bizonyos szempontból vitathatatlanul a Mazda 323 F is idetartozik, hiszen nemrégiben immár a 9. nemzedéke mutatkozott be. Lényegében a 323-as sorozat sportos fazonú ötajtósáról van szó, amely azonban érdekes metamorfózison ment át az évek során. Konstruktőrei egy évtizede még annyira a sportos külsőt tartották elsődlegesnek, hogy az autónak pl. süllyesztett reflektorai voltak. A Lantis néven is emlegetett következő nemzedék még mindig hangsúlyozottan kupés szabású volt, de már a sokoldalúságra való törekvés jelei is fellelhetőek voltak rajta. A nemrég piacra dobott legutolsó modell pedig teljes értékű családi autónak tekinthető, és külön bravúr, hogy mindez nem ment a sportos fazon rovására. Pedig a kocsi szép szabású, nyúlánk kombinak is elmenne, közvetlen elődjétől pedig külsőre csupán néhány ecsetvonásban különbözik (áthelyezett márkaembléma, a motorháztető erőteljesebb bordázása stb.). Mi természetesen már ezt a változatot kaptuk meg tesztelésre a márka importőrétől, 1,6-os benzinmotorral és Comfort szereltségi fokozatban.

#

A külalakhoz visszatérve nem mehetünk el szó nélkül az összes komfortfokozatnál alaptartozéknak számító hátsó légterelőről, amely sportos és elegáns egyszerre. A hátsó rész különben is igen jól sikerült: a masszív oszlopok szép ívű üvegfelületeket zárnak, a karakteres lámpatestek mélyen benyúlnak a kocsi oldalába. Az ötajtós karosszéria „hátrafuttatásával” egyértelműen a térnyerés volt a cél, amit a 356 literes csomagtér is bizonyít. Maximumával (716 l) viszont nincs mit dicsekedni, bár a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy az autó magasabb komfortfokozatban előretolható hátsó ülésekkel is kapható; a saroglya itt már alapméretben is 416 literes lehet. Az utastér viszont tágas és barátságos: a hátsó üléssor öt személy számára is kellő kényelmet biztosít, a lábteret is beleértve. A „pepita” kárpitozás nem kiabál, mégis azonnal felhívja magára a figyelmet – már csak azért is, mert autóban ez a megoldás ritkaságszámba megy. A műszerfal a középső panellel együtt az esztétikum és a célszerűség ideális ötvözete lehetne, ha a közepén nem ásítana egy fekete lyuk, és a mellette szerénykedő digitális órát nem „félnaposra” kalibrálták volna. Japán márkához képest a szereltség sem elkápráztató: a vezetőülés magassága például nem állítható, nincsenek elülső ködlámpák, hangszóróból mindössze kettőt számoltunk össze, az ablakok csak elöl elektromosak, de ott sem fűthetők, a központi zár nem távirányítós. Van viszont fékerő-elosztóval kiegészített ABS fékrendszer, két front- és két oldallégzsák, négy tárcsafék, állítható magasságú volán, külső hőmérő, kézi vezérlésű légkondi és felár nélküli metállfényezés. Mindezt aláhúzva-összeszámolva 599 900 korona jön ki, de a kocsi ugyanezzel a motorral és szintén Comfort megjelöléssel már 519 900 koronától kapható.

A legnagyobb újdonságra a motorházban bukkantunk rá: a több generáción keresztül használt 1,5-ös, 90 lóerős benzinmotort nagyobb és erősebb aggregát váltotta fel. Hengerűrtartalma 1598 cm3-re, legnagyobb teljesítménye 72 kW-ra (98 LE) nőtt, és mindezt igen jótékonyan érezni. A 143 Nm-es csúcsnyomaték optimális kihasználását rövid sebességfokozatok segítik; ötödikben ezzel együtt 182 km/óra a legnagyobb sebesség, a 0–100-as sprint pedig ügyes váltásokkal 11,6 másodperc alatt abszolválható. A kocsi úttartása egészen kiváló, ami nem kis mértékben a TTL típusú progreszszív hátsó futóműnek köszönhető. A fogyasztás a motor- és teljesítménykategória átlaga (városban 9,6, országúton 7,5, vegyes forgalomban 7,5 l/100 km). Mindent egybevetve a Mazda 323 F Comfort átlagos alsó középkategóriás autónak nevezhető, amely sportosan elegáns külalakjával mégis jócskán kiemelkedik ebből az átlagból. Éppen ez az a bizonyos többlet, ami a választáskor mellette szólhat... (V. Gy.)