Ford Fiesta Ecoboost: kis testben nagy élvezet

ÚJ SZÓ-TESZT

A piacon kapható legjobb háromhengeres erőforrás telitalálat volt a Ford számára, a misszió mintha a kisebb Focusban beteljesedett volna. A száz lóerő elégségesnek bizonyult, megbirkózik ezzel a járgánnyal. Az erőforrás a fordulatszámoktól sem fél, s ha a megfelelő fokozatot soroljuk be, a Fiesta nem okoz csalódást. Az egyliteres háromhengeres Ecoboostot rendszerint hatfokozatos manuális sebességváltóval kombinálják, ám a Fiestában ötfokozatos volt. Először nem értettem miért, hiszen a hatodik fokozatnak köszönhetően még takarékosabb lehetne a motor, de egy hét után rájöttem, hogy ennek aztán nem hiányzik a hatos. Sztrádán 130 km/óra körüli sebességnél a fordulatszám háromezren van, hasonló értéket érnének el más modelleknél hatos sebességfokozatban. A Fiestának tehát végképp nem hiányzik a hatos, az erőforrás elbírja a járgány súlyát.

Városban, normál körülmények közt hat liter körüli fogyasztást sikerült elérnünk, bár most az egyszer a tesztút jelentős részét sztrádán töltöttük, s elhajtottunk Prágáig és vissza. Tény, hogy a Fiesta nem egy aszfaltszaggató, de ez az útvonal is igazolta, hogy hosszabb vagy gyorsabb szakaszok megtételére is képes, normál fogyasztással, bár a gyárilag meghatározott értékeket nem sikerült betartanunk. Sztrádán 6,9 literes fogyasztást értünk el száz kilométerre, ami tekintettel az autó méretére és a háromhengeres erőforrásra, pozitív eredmény.

Ami a városi forgalmat illeti, a motor kétezer fordulat körül éledt fel igazán, így városban inkább hármas sebességfokozaton vezettem. 50 km/óránál négyesben 1500 fordulaton kerültünk, de mivel ilyenkor nem reagált annyira élénken az autó, inkább mindig alásoroltam – még akkor is, ha a gazdaságos üzemmódot jelző rendszer a városi ötvenesnél a négyes besorolását javasolta.

A négyes sebességfokozatot ezért úgy 60-70 km/óra környékén soroltam be, ötösön pedig 90 km/órától hajtottam. Egyébként ennek a csodamotornak a húzóereje még 4000 fordulatnál sem csökken, így ha a sztrádákon nem is, városban és alacsonyabb besorolású utakon könnyedén túllépik vele az előírt sebességet.

A Fiesta menettulajdonságaira sem lehet egy róssz szót mondani, kényelmes, halk, s aki már beleszeretett a kellemesen berregő Ecoboost hangjába, az a rádiót sem fogja nagyon hallgatni. Igen, gyakran hallgatom, hogy az Ecoboostot a Focusban sokkal jobban sikerült hangszigetelni, mint a Fiestában, de szerintem a motor hangjával nincs gond. Nem zavaró, nem is hangos, ezért véleményem szerint ez a gyakran elhangzó kritika is inkább csak a „fölösleges fanyalgás” kategóriájába tartozik.

A Ford az elmúlt években az autók tökéletes kezelhetőségének, az innovatív megoldásoknak lett a szinonimája, s a Fiesta esetében ez valóban nem klisé – ha nem hiszik, járjanak utána, pontosabban járjanak vele egy kört valamelyik márkakereskedésben. A kis autóba rejtett, kellő dinamikájú erőforrásnak olyan alváz kellett, amely minden kanyarban lecsillapítja kicsit az autót. A Fiesta pontosan ilyet kapott, ráadásul egy ideálisan beállított ESP-vel, amely érzékeny beavatkozásokkal képes kordában tartani a járgányt.

A háromhengeres Fiestával való találkozás után több élményt szereztem. Elsősorban azt, hogy az Ecoboost erőforrás ismét nem okozott csalódást. Aztán, hogy az innovatív megoldásokkal a Ford ismét egy lépéssel a konkurencia előtt jár – de erről, s ugyanúgy mint a módosított dizájnról már korábban beszámoltam.

A sofőr szemszögéből nézve ebből a Fiestából semmi sem hiányzik. Természetesen – ahogy már írtam – nem számíthatnak arra, hogy ezzel a száz lóerős erőforrással a sztrádák ördögei lesznek, de nem is ezt tartják szem előtt azok, akik megveszik ezt az ügyes városi járgányt. (dem)