Az ősz a legkockázatosabb az utakon

A múlt heti tragédiát ugyan a medve okozta, ám nem közvetlen az állattal való ütközésbe halt bele az egyik autó utasa. Egy Ford C Max típusú gépkocsi 44 éves sofőrje Besztercebánya irányában haladva kielőzött egy teherautót. Miután visszasorolt a saját sávjába a kamion elé, hirtelen összeütközött egy úttestre tévedt medvével. Az ütközés következtében a medve átrepült a szembejövő sávba. Az éppen erre hajtó Ford Galaxy sofőrje ki akarta kerülni az elgázolt állatot, ezért áthajtott az ellenirányba, ahol összeütközött a szembejövő kamionnal. A Ford Galaxy sofőrje mögött ülő utas a helyszínen belehalt sérüléseibe.

Orosz rulett az utakon

Nem véletlenül tartozik az ősz az év legkockázatosabb időszakai közé az utakon. Korai sötétedés, reggeli ködök, nyirkos és nemegyszer fagyos utak – mindez hozzájárul ahhoz, hogy a sofőrök későn veszik észre az útra kiszaladó állatokat, és nem tudnak lefékezni. Természetesen ugyanez érvényes fordítva is, hiszen rossz látási viszonyoknál az állatok sem látják meg időben a közelgő gépkocsit.

Ebben az időszakban főként a szarvasok, őzek jelentenek veszélyt, mivel ilyenkor van a párzási idejük, de gyakran látni az úton az országban élő legnagyobb ragadozót is: barnamedvét. Denisa Baloghová, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője szerint az elmúlt évek balesetei igazolták, hogy a vadállatok ősszel főleg a kora reggeli órákban, sötétedéskor és rendszerint a csúcsforgalom idején a legaktívabbak. „Ezért a sofőröknek főleg olyan helyen kellene rendkívül elővigyázatosnak lenniük, ahol nagyobb a valószínűsége annak, hogy az útra fut egy vadállat” – mondta Baloghová.

Néha jobb nem kikerülni

Kisebb állatokkal való ütközéskor csak kicsi az esélye annak, hogy az autó utasainak is bántódása esik, ezek rendszerint az autó alját, a hűtőrácsot rongálják. A nagyobb állatok viszont már a motorháznak vágódnak, s onnan becsapódhatnak az utastérbe.

Ezért nem is ajánlott minden esetben elkerülni az útra rohanó állatot, nagyobb sebességnél ugyanis az autó könnyen megcsúszhat, s egy fának ütközhet, ami még nagyobb kárt okozna, mint egy elütött róka vagy kutya. „Főleg nagyobb sebességeknél nem ajánlott kikerülni az állatot. Egy váratlan csúszás következményei sokkal súlyosabbak lehetnek” – fűzte hozzá Baloghová.

A német ADAC autó-motor klub tavalyi tesztje igazolta, milyen tragikus lehet a nagyobb vadakkal való ütközés. Ha egy 60 km/órás sebességgel haladó személyautónak egy felnőtt szarvasbika csapódik, akkor az állatnak az ütközés pillanatában olyan tömege lesz, mint egy felnőtt elefántnak: öt tonna. A vaddisznó tömege ütközéskor 3,54 tonna, az őzé pedig 0,8 tonna.

Hiányzó átkelők

Az ütközések jelentős része elkerülhető lenne, ha az állatoknak lenne elég átkelőjük. Szlovákiában viszont csak három van: kettő a D1-es autópálya felett Menguszfalva (Mengusovce) közelében, egy pedig Erdőháton a D2-es autópálya felett. Az összehasonlítás kedvéért: Ausztriában az autópályák felett nyolc kilométerenként van ilyen átkelőhely.

Tény, hogy a jelenleg épülő új autópályaszakaszok felett már tervben vannak az állatoknak szolgáló átkelőhelyek is, a gondot az olyan elsőrendű utak képezik, amelyek az állatok migrációs útvonalait szelik át. Egy ilyen út a Dóvali-hágóra vezető főút is.

Inkább kerítések

A Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) adatai szerint a szlovákiai átkelőhelyek megnyitása utáni első évben 11,4 százalékkal csökkent az elgázolt állatok száma. „A negyedik, vadállatoknak szolgáló átkelőhely a D3-as autópályán fog megépülni, a projektre 2019-ben hirdetik ki a versenyt” – közölte lapunkkal Marcela Valocká, az NDS marketingosztályának a munkatársa. Egy ilyen átkelőhely megépítése körülbelül kétmillió euróba kerül, ezenkívül olyan kerítéseket is kell építeni mellé, amelyek rávezetik az állatokat az átkelőre.

Számos ütközés

A rendőrségi statisztikák szerint tavaly 131 alkalommal ütközött személyautó vagy motorkerékpár állattal, egy évvel korábban 128-szor. A Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség, amely külön statisztikát vezet a gépjárművek és állatok ütközéséről, azt állítja, hogy a helyzet az utóbbi években jelentősen javult, bár még most sem lehetünk elégedettek. Például míg 2008-ban több mint háromezer állatot gázoltak el az országban, 2010-től 2015-ig már csak 1778 ilyen gázolás történt.