A légzsák életet menthet, de életveszélyes is lehet!

A légzsákot arra tervezték, hogy hirtelen bekövetkező, nagy erejű ütközés esetén védelmet nyújtson az autóban ülők számára. Ilyenkor a kocsiban elhelyezett érzékelők elektromos implzusokat továbbítanak a kormányoszlopban, illetve a műszerfalban elhelyezett egységekbe. Az áram a dobozban lévő nátriumsavval érintkezve szabályozott kémiai égést indít el, mely azonnal felfújja, szinte kirobbantja a légzsákot.

A légzsák több esetben életeket ment – ám ha az autóban ülők figyelmen kívül hagynak bizonyos biztonsági előírásokat, veszélyes is lehet. Ha például valaki cigarettázik, pipázik, vagy szemüveget visel menet közben, s működésbe lép a légzsák, akár egy kisebb koccanásból is tragédia lehet. Sok hazai autós azt hiszi: a légzsák olyan biztos védelmet nyújt, hogy még a biztonsági övet sem kell becsatolnia. Ez azonban óriási tévedés: a légzsákokat ugyanis mindig biztonsági övvel bekötött emberekre tervezik. Ha valaki elmulasztja rögzíteni magát, azt kockáztatja, hogy a légzsák ahelyett, hogy megvédené őt, még tovább súlyosbítja a bajt.

A kocsiban ülő testek karambol esetén a tehetetlenségi erő következében előrecsapódnak. Ilyenkor általában a fej van elöl, ez találkozik a csaknem 300 km/óra sebességgel kirobbanó légzsákkal – amely hatalmasat „üt” a magatehetetlen embereken. Az európai törésteszteken használt 54 km/órás ütközések során egy felnőtt utas mintegy 3,5 tonnának megfelelő erővel csapódik előre. Olyan ez, mintha egy betonfalnak rohanna. Alapvető szabály az is, hogy légzsák elé menetiránnyal szembefordított gyermekülést sohasem szabad tenni, mivel a felfúvódó szerkezet nekicsapódhat a tőle pár centire ülő gyermek fejének, súlyos sérüléseket okozva.

Mindezek ellenére a szakértők hangsúlyozzák a biztonsági berendezések fontosságát, mivel a felmérések szerint több mint 10 százalékkal csökkentik a halálos kimenetelű balesetek számát.

Mi tehát a teendő, ha el akarjuk kerülni a légzsák okozta sérüléseket? Először is indulás előtt mindig kössük be magunkat a biztonsági övvel. Ha a kormányoszlop állítható, úgy kell rögzíteni, hogy a légzsákot rejtő volán a vezető mellkasa és ne a feje felé nézzen. Arra is ügyelni kell, hogy vezető a lehető legtávolabb üljön a légzsáktól, ahonnan még a lába kényelemesen eléri a pedálokat. Az arcnak és a felsőtestnek legalább 30 centiméternyire kell lennie a volántól. A kormányt fogó kezek pedig mindig a „háromnegyed három múlt három perccel” pozíciójában álljanak a keréken, mert így megelőzhető, hogy a felfúvódó légzsák a karokat a testnek nyomva fej- vagy nyaksérülést okozzon.

A várandós kismamáknak különösen figyelniük kell arra, hogy a hasuk a lehető legtávolabb legyen a légzsáktól. Terhességük utolsó harmadában inkább felfelé, s ne a magzat irányába igazítsák az állítható kormánykereket. Szintén fontos szabály, hogy 12 évesnél fiatalabb vagy 150 cm-nél alacsonyabb gyermeknek mindig a hátsó ülésen kell ülnie, becsatolt biztonsági övvel.

Kevesen tudják, hogy a kirobbanó légzsák átmeneti „keszonbetegséget” is okozhat, mivel az autó utasterében ilyenkor hirtelen megnő a légnyomás. Ez általában néhány napig tartó heves fülzúgással jár, amit az autógyártók úgy igyekeznek megelőzni, hogy a kocsik utasterét hátul kicsit szellősebbre tervezik. Egyes autótípusokban a légzsákot felfújó gázba ideglazító hatású anyagokat kevernek, hogy a baleset utáni sokkot enyhítsék. Ha tehát egy karambol után a pórul járt vezető kissé feldobott állapotban van, ne higgyük azt, hogy megőrült; valószínűleg csak idő kell neki, amíg a légnemű „koktél” hatása elmúlik. (rdg)