A helyes kormánytartás és a biztonságos vezetés

Azt talán ma már senki sem vitatja, hogy a kormányt – egyenes haladás esetén – mindkét kezünkkel könnyedén, de határozottan kell fognunk. Nem az a rutinos vezetés fokmérője, ha valaki fél kézzel, esetleg csupán a küllőt tartva robog, látszólag gondtalanul. Az autó okos gép; ha a futóműve jól van beállítva, s a gumik nyomása is megfelelő, az iránytartás valóban nem igényel bonyolultabb manővereket, csupán finom korrekciókat. Ám az ördög nem alszik: elég egy defekt vagy váratlanul felbukkanó bármilyen akadály, s akkor alaposan ráfizethetünk az ilyen könynyed, hanyag kormánytartásra. Ha jól megfigyeljük a sok-sok éves gyakorlattal rendelkező autósok vezetési módszereit, látni fogjuk, hogy ez távolról sem csupán iskolás tanács: a kormányt valóban két kézzel, és a volánkoszorú felső harmadában kell fogni, mégpedig úgy, hogy mintha egy képzeletbeli óra mutatói kb. 10 óra 10 percet mutatnának rajta.

A helyes kormányzás elsajátítása és az iránytartás begyakorlása érdekében az autósiskolákban gyakran kiviszik a tanulókat egy-egy forgalommentes helyre (üres parkolóhely stb.), ahol második vagy harmadik sebességfokozatban (tehát viszonylag tempósan) egyazon nyomon nyolcasokat kell leírniuk. Egyesek szerint drasztikusnak tartott oktatási módszer. Lehet. Az mindenesetre tény, hogy a helyes kormánytartás befixálásához semmivel sem pótolható segítséget nyújt.

A jó kormányfogás – és a helyes úttartás – begyakorlásának másik bevált módszere, hogy a tanulót – szintén forgalommentes helyen vagy kis forgalmú úton – fél kézzel kormányozva kényszerítjük vezetni. ĺgy is el lehet érni, hogy minél előbb leszokjon a volán görcsös markolásáról, és gyorsabban megtanulja érzékelni azokat a menet közben adódó apró irányváltozásokat, amelyeket finom mozdulatokkal korrigálnia kell. Egy-egy ilyen leckét azonban szintén feltétlenül „kétkezes” kormányzással történő vezetéssel kell zárnunk!

(Almássy Tibor: Tanuljunk könynyen, gyorsan autót vezetni)