Állandó hajszában élünk

Mindenkivel előfordult már, hogy huzamosabb ideje gyengének, elesettnek érezte magát. A problémát nem érezzük komolynak, csak képtelenek vagyunk arra, hogy százszázalékosan teljesítsünk.

Kezdetben nem is gyanakszunk semmire. Talán csak múló rosszullét, kimerültség, koncentrációhiány, esetleg rossz emésztés, gondoljuk. Voltunk már orvosnál is, ám az öszszes vizsgálat és teszt negatív, a diagnózis szerint kutya bajunk. Valami probléma mégis van. Testünk nem úgy működik, ahogy azt tőle elvárnánk. Mi lehet a gond? A visszatérő egészségügyi problémák gyakran azt jelzik, szervezetünk folyamatos stressz alatt áll, melyet nem tud megfelelően kezelni. A kialakuló betegség nem előzmények nélküli. Például a rákkutatások szerint testünk folyamatosan állít elő abnormális sejteket, ám az egészséges test észleli és elpusztítja ezeket. A tumor kialakulásához vezető folyamat csak akkor gyorsul fel, amikor csökken a test védekezőképessége. Hasonlóan lassan alakul ki az érszűkület is. Az érfal a rárakódott plakktól fokozatosan veszíti el rugalmasságát. A stressz kiváltotta betegségeket sem vesszük észre lappangásuk alatt.

Az emberi testet irányító, velünk született „intelligencia” sokkal hatékonyabb, mint iskolákban pallérozott elménk. Nem kell szívverésünk ritmusára, vérnyomásunkra, hormonháztartásunkra vagy emésztésünkre összpontosítanunk ahhoz, hogy mindezek tökéletesen működjenek. Amikor egészségesek vagyunk, úgy működnek, mint egy svájci óra: csendesen, megbízhatóan. Olykor azonban ez a tökéletes szerkezet is elromlik: megbetegszünk vagy megsérülünk. Felborul az egyensúly a környező világból származó információk és hatások, valamint az azokat feldolgozó szervezet között, szervezetünk nem képes alkalmazkodni a környező világ változásaihoz. Mivel idegrendszerünk dolgozza fel mindezen információkat, ha egészségesek akarunk maradni, fontos, hogy káros külső hatásoktól, beavatkozásoktól mentesen tartsuk.

Tágabb értelemben a stressz bármely olyan stimulus, amely közbeavatkozik egy szervezet normális élettani egyensúlyába vagy megzavarja azt. Amikor a betegségekre és balesetre való fogékonyságunkat elemezzük, fontos megvizsgálnunk, az alábbi stresszkeltők közül melyek lehetnek hatással életünkre.

Mi a stressz?

A stressz válasz. Reakció a szervezetet érő vélt vagy valós, jó vagy rossz változásokra. Ez a válasz negatívan befolyásolja közérzetünket, mind fizikai, mind érzelmi szempontból. A stressz következtében szélsőséges érzelmi és akár kóros fizikai elváltozások is kialakulhatnak, mint például: ingerlékenység, agresszió, az önkontroll hiánya, valamint gyors szívverés, a vérnyomás emelkedése, az izmok görcsös feszültsége, hát- és izomfájdalmak. Aki nem tudja kezelni ezeket a helyzeteket, nagy valószínűséggel olyan maradandó problémákkal kerül szembe, mint a gyomorfekély, a szívbetegségek, az álmatlanság, az immunrendszer gyengülése és más betegségek. Mechanikai stressz

A rossz testtartást, az izomlázat vagy a túlerőltetett ízületeket a legkönnyebb azonosítani. Nem érdektelen, hány párnán, milyen testhelyzetben és mennyit alszunk. Nem mindegy, hogy az alábbiak közül hányra válaszolna igennel:

végez-e nehéz, megerőltető fizikai munkát?

telefonálásnál a válla és a füle közé szorítja a telefonkagylót?

többnyire keresztbe tett lábakkal ül?

összekuporodva néz tévét, illetve olvas?

sokat ül számítógép előtt, sokat gépel?

van kisgyermeke, aki állandóan azt szeretné, hogy felvegye?

nem mozog eleget?Mentális stressz

A második típusba az érzelmi, társasági, szellemi faktorok tartoznak; ezek a mentális stresszkeltők. Jellegzetes stresszfaktorok a házassági, párkapcsolati problémák, nehézségek a szülőkkel, gyermekekkel, rokonokkal, karrierproblémák és -változások, munkatársi viszonyok, aggodalmak az anyagiak miatt, nem jut elég ideje önmagára, nem kielégítő társadalmi élet, világnézeti, szellemi bizonytalanság.A kémiai stressz

A stresszkeltők harmadik típusa meglehetősen széles kategória. Ezen a területen nehezebb egy-egy tényezőre rámutatni, gyakran nem is ismerjük a bennünket ért kémiai hatásokat. A következők lehetségesek: diéta, alkohol, cigaretta, kábítószerek, gyógyszerek, vitaminok, gyógynövények, a környezet szennyezettsége (pl. levegő- és vízminőség), allergének: pollenek, állatszőr, atkák, tisztítószerek és egyéb kémiai szerek, melyek szervezetünkkel kapcsolatba kerülnek.

Saját stresszfaktor-listánk nem csupán hosszú, hanem igen változatos is lehet. Egyes napok, hetek, évek jóval stresszesebbek, mint mások. Egyéni stressztűrő képességünk is különböző. Ha tudjuk, hogy melyek ezek az időszakok, és figyelembe vesszük egyéni érzékenységünket, valamint azt, milyen faktorok hatnak ránk, képesek lehetünk rá, hogy fokozott figyelmet fordítsunk fizikai állapotunkra, egészségünkre.

Ha a lista túl hosszú, gyengül alkalmazkodóképességünk, a környezet hatásaira való válaszadási képességünk, ami – ha nem lépünk idejében – betegségek kialakulásához vezet.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Korábbi cikkek a témában

Ezt olvasta már?