Továbbviszik a vöröshagyma termesztésének hagyományát

Idősebb Kovács Vince a lakszakállasi szövetkezetben dolgozott főkertészként a szocializmus idején. Majd a rendszerváltást követően otthagyta a szövetkezetet, és 1993-ban két társával együtt vágott bele a magánvállalkozásba. Az édesapa halálát követően két fia, Péter és Vince vette át a helyét. A korábbi társak kiválását követően négy éve a testvérpár önállóan folytatta tovább a termelést. A munkamegosztás tökéletesen működik köztük. Az idősebb testvér, Péter a „papírmunkát” vállalta magára, Vince pedig akkor érzi jól magát, ha a földeken dolgozhat.

Mivel már a szövetkezetben is nagy hagyománya volt a vöröshagyma termesztésének, anno 100 hektáron termesztették azt Lakszakállason, a magánvállalkozás megalakulását követően Kovácsék is kamatoztatták saját földjeiken a szövetkezetben szerzett tapasztalatokat. A mezőgazdasági termelést jelenleg 185 hektáron folytatják, itt kukoricát, kalászost és napraforgót termesztenek. A kertészet ebből majdnem10 hektárt tesz ki összesen, ahol a már említett vöröshagymát 3,5 hektáron, káposztát 3-4 hektáron, kelkáposztát pedig 4,5 hektáron termesztenek. Mindezeket részben áruházakban értékesítik, részben feldolgozásra szállítják, így például káposztát savanyító cég megrendelésére vetnek a zöldségféléből. „Piacozni nem járunk, bár ha egy kis zsebpénzt szeretne keresni a lányom, szívesen kiviszi a termékeinket, aminek nagyon örülök” – mondja Kovács Péter.

Mivel a kézi munkaerőből itt is hiány mutatkozott, ahol csak lehet, gépesítettek. Hagymavetőgépet, káposztaültető-gépet, sorközművelőt, permetező- és kiszántó gépet is vettek. A kertészet öntözés nélkül elképzelhetetlen, így kellett az öntözőberendezésekbe is fektetni. Mély kutat fúrtak, és nagy teljesítményű szivattyút is vettek, hogy el tudják látni a területet vízzel. Kovács Péter fájlalja, hogy más országokhoz hasonlóan az állam nem támogatja a kertészetek öntözését, illetve az öntözőberendezések korszerűsítését. Bár voltak erre kiírva pályázatok, a rendszer számukra túl bürokratikusnak bizonyult, ezért inkább mindent önerőből oldanak meg.

Természetesen azt, hogy miből mennyit vetnek, egy piackutatás előzi meg, amiben nagy segítségükre volt Hájas László, akitől a vöröshagyma és a káposztavetőmagot vásárolják. „Tudni kell, mire van igény, mibe érdemes invesztálni. Azután minőséget kell termelni, mert a minőség hozza magával az újabb piaci lehetőségeket” – teszi hozzá végezetül Kovács Péter.

Czigler Mónika

A szerző felvételei