A termés növelése csak akkor lehet eredményes, ha maximalizálni tudjuk a növényenkénti szemek számát, a hektáronkénti növények számát és magtömeget. Az ilyen intenzív hibrideknek jelentős tartalékokkal kell rendelkezniük, amelyeket mozgósítani tudnak kedvező körülmények között.
Tíz tipp a rekord kukoricaterméshez
A PLUS4GRAIN fajtaválasztékhoz biztosított „HozamMAXimalizálási útmutató” ismerteti a nagy terméseredményt célzó stratégia sikeres alkalmazásának 10 legfontosabb feltételét. A következő év időjárását azonban továbbra sem tudjuk pontosan megjósolni előre. A gazdálkodók viszonylag jelentős része ezért egyszerre alkalmazza a két stratégiát a gazdaságuk különböző területein. És ezt nagyon helyesen teszik!
A megfelelő hibrid
Ha célunk az átlagon felüli termés elérése, fontos, hogy a termesztett hibrid az átlagosnál jobban reagáljon a tápanyagokra és az intenzív termesztéstechnológiára. Lényeges, hogy hasznosítani tudja a terület jó adottságait. A KWS szaktanácsadói a hibridválasztásban is segítséget nyújtanak.
A legjobb területek
Ismerje meg a területek terméspotenciálját! Ezt a tábla nyilvántartásában megtalálható sokéves terméseredmények és a talaj típusa alapján határozhatja meg. Számolja ki az elmúlt 10 év hektáronkénti átlagtermését és nézze meg, hogy az egyes évek hogyan tértek el ettől az átlagtól. Hasonlítsa össze a különböző területek eltérését, például az egyes évek átlagos különbségeinek az összes év átlagához való viszonyításával. Statisztikailag ez adja a terméseredmények szórását. Azok tekinthetők a legjobb területeknek, amelyek 10 éves átlagtermése meghaladja az átlagértéket és szórásuk (az összes év átlagterméséből az egyes évekre kiszámított terméskülönbség négyzetének összegéből vont négyzetgyök) az átlagnál alacsonyabb.
A talaj vízgazdálkodása
A Plus4Grain hibridek számára szükséges vízmennyiséget csak megfelelő agrotechnikával lehet biztosítani. Akkor optimális a vízellátás a kukoricatermesztéséhez, ha a talaj tél végén elegendő víztartalékkal rendelkezik, és május elejétől augusztus közepéig 250 mm-t meghaladó, megfelelő eloszlásban hullott csapadék halmozódik fel. A talaj jó vízgazdálkodásához az agrotechnikai műveletek is hozzájárulnak, ha képesek a talajvíztartalom feltöltődésének megőrzését és a növény kiegyenlített vízellátását elősegíteni. Az őszi mély talajmegmunkálás jobb vízmegőrzést tesz lehetővé. Ha a magágyat a lehető legkevesebb menetben készítik elő, több vizet tud megőrizni a talaj és a kelés egyenletesebb és gyorsabb lesz. Fontos, hogy a talajmunkákat kiváló minőségű gépekkel és a megfelelő időpontban végezzék, amikor a talaj elég száraz a gép tömegének elviseléséhez, ugyanakkor elég nedves ahhoz, hogy a legjobb talajmorzsa-szerkezet alakuljon ki. Szükség esetén sekély kultivátorozással lehet megakadályozni, hogy a víz a kapillárisokon felemelkedve elpárologjon a talajból, így a kukorica optimális vízellátása és a gyommentesség is biztosított lesz, azaz a kukoricának nem kell versenyeznie más növényekkel a vízért.
Talajvizsgálat és talajtermékenység
A talajvizsgálat alapvető fontosságú, mivel a talaj minősége és tápanyagtartalma közvetlenül befolyásolja a kukorica fejlődését. A talajvizsgálat eredményeire alapozva kiszámíthatjuk a kukorica tápanyagszükségletét és a kijuttatandó műtrágyaadagok optimális mennyiségét. A talaj termékenységének biztosításával lehet elérni a legnagyobb kukoricatermést, ehhez pedig tudatos tápanyag-gazdálkodásra van szükség. Ennek része a megfelelő időben kijuttatott nitrogén (N), illetve a foszfor (P) és a kálium (K) szintjét, valamint a talaj pH-értékét meghatározó talajvizsgálat. A talajtermékenység alapvető fontosságú a növények egészsége és a nagy termés szempontjából, e nélkül nem kerülhetünk az élmezőnybe. Ha bármelyik tápanyag korlátozottan áll rendelkezésre, a kukorica nem reagál megfelelően az egyébként optimálisan kijuttatott tápanyagokra. Noha a hangsúly a nitrogénen szokott lenni, sokkal gyakrabban találkozhatunk azzal a jelenséggel, hogy az elégtelen foszfor-, kálium-, kén-, cink- vagy magnéziumellátás okoz gondot.
Nitrogén
Miközben a fontos tápanyagok nagy részét a vetésforgó során is a megfelelő szintre lehet hozni, a nitrogén esetében – a „nitrifikációs/denitrifikációs” folyamatok állandó jellege miatt – figyelemmel kell lenni a kijuttatás megfelelő időzítésére is. Ha a kezdeti fejlődés körülményei nem optimálisak, a starter nitrogén műtrágyázás segít. A tervezett terméshez szükséges maradék nitrogénmennyiséget érdemes kultivátorozással együtt kijuttatni. A kukoricának 18 kg nitrogénre van szüksége egy tonna szemtermés előállításához. A felvehető nitrogén mennyiségét jól időzített és megfelelő módszerrel történő kijuttatással növelhetjük. Olyan módszert (bedolgozás, injektálás, stabilizálók alkalmazása stb.) érdemes választani a kijuttatáshoz, amely minimálisra csökkenti a nitrogénveszteséget. A legcélszerűbb a kukorica igényeihez igazítani a nitrogén kijuttatásának időpontjait, közvetlenül kelés után szórjon kis mennyiséget, majd a gyors növekedési szakasz előtt lehetőleg kultivátorozással együtt végezzen újabb műtrágyázást!
Vetésforgó
A vetésforgó az egyik leggyakrabban ajánlott gyakorlat az állandóan magas hozamok biztosításához. A vetésforgó megszünteti vagy mérsékli a kártevő rovarok szaporodását és a betegségek előfordulását. A szójabab, a lucerna továbbá egyéb pillangós növények beiktatásával pedig csökkenteni lehet a nitrogénműtrágya-szükségletet. A növényi maradványok beforgatása növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, ami javítja a termelékenységet és kedvezőbb talajszerkezetet biztosít a gyökér növekedéséhez és a tömörödöttség csökkenéséhez. A talaj vízmegtartó és vízbefogadó képessége is javul, aminek köszönhetően növekszik a tápanyagok hozzáférhetősége, és csökken a párolgás, valamint a talajerózió.
Növényszám
A kiemelkedő kukoricatermés egyik legfontosabb alapfeltétele a megfelelő tőszám. A hibridek optimális vetőmagmennyiségéről a vetőmag-nemesítőtől szerezhet információt. Ha az átlagosnál jobb víz- és tápanyagellátást tud biztosítani, a javasolt növénysűrűség némileg növelhető. A hektáronkénti alacsonyabb növényszám a stabil termést biztosítja, a nagyobb növényszám pedig a magasabb termés lehetőségének kedvez.
Vetésidő
Csak akkor vessen, amikor a talajállapot megfelelő a gyors keléshez és fejlődéshez. A kelést elsősorban a túl nedves és a túl hideg talaj hátráltatja, de a teljesen száraz magágy sem előnyös a csíranövények fejlődéséhez. Ha száraz, laza szerkezetű a talaj, kezdje meg a vetést az optimális idő előtt, de kerülje a túl korai vetést a nehéz, kötött talajokon. A nedves talaj hajlamos a tömörödésre vetéskor, ami korlátozza a gyökerek fejlődését. A csírázás sebességét a talaj hőmérséklete és nedvességtartalma határozza meg. A hideg talajban a növény fejlődése nem lesz gyors és egyenletes, ami nagyban csökkenti a terméseredményt.
Vetésmélység
A vetésmélységet a talaj állapota szerint válassza meg! A vetőmagnak olyan mélyre kell kerülnie, ahol érintkezhet a talajnedvességgel. A vetés során rendszeresen ellenőrizze a nedves réteg elhelyezkedését, és eszerint változtassa a vetésmélységet! Csak úgy érhető el az állomány megfelelő kezdeti fejlődése, ha a vetőgép kiváló állapotban van és megfelelően állították be. A vetés sebességének biztosítania kell a vetőmag optimális elhelyezését a talajban. Az egyenetlen kelés befolyásolja a terméseredményt, hiszen a később kikelt növények nem tudnak versenyezni a korábban kikeltekkel. A gyors csírázást támogató sekély vetésnél sokkal fontosabb, hogy a vetőmag elég mélyre kerüljön ahhoz, hogy érintkezzen a talajnedvességgel.
Gyomirtás
A gyomok a kultúrnövénytől tápanyagokat, helyet és fényt vesznek el. A gyomnövényeket szükség szerint a lehető leghamarabb ki kell iktatni a kukoricaállományunkból, vegyszeres és mechanikai gyomirtást alkalmazva. A kukorica 4 és 9 leveles állapotában a legérzékenyebb a gyomosodásra. A címer és bibe kialakulásakor, azaz a 7-9 leveles fejlődési szakaszban a túlzott herbicidhasználat káros hatással lehet a kukoricára, mert deformálódhat a címer, egyenetlen lehet a megtermékenyülés és csökkenhet a szemsorok száma a kukoricacsövön. A nagyobb növény mindig több gyomirtó szert vesz fel, mint a kisebb növények. A vegyszeres gyomirtásnak ezért korán, például kelés előtt és/vagy 3-4 leveles korban célszerű megtörténnie. Rendszeresen ellenőrizni kell a területet, hogy időben észrevegye és kontrollálni tudja a gyomok elszaporodását. A mechanikai gyomirtást később, 6-8 leveles állapotban lehet végrehajtani
Forrás: www.kws.hu
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.