Sokrétű, sokszínű biogazdálkodás Zselízen

Más szóval olyan módon folyik a termelés, hogy a lehető leggyorsabban, minél kevesebb ráfordítással lehessen hasznot húzni a földből. Nem fontos a vetésforgó és az agrotechnika betartása, mindent irányítani lehet vegyszerekkel, műtrágyával, növekedésszabályozóval, deszikkálással… Gyorsan, nagy mennyiségben nyereségesnek lenni – ez a cél.

Épp ezért jelentenek üde színfoltot az agrárszektorban az olyan gazdaságok, mint például a zselízi Palík László vállalkozása, ahol kizárólag biotermesztés folyik. De nemcsak az az érdekes, hogy környezetbarát módon termelnek, hanem az is, hogy milyen sok fajtával, milyen sokféle terméket állítanak elő.

Palík doktor 400 hektáron gazdálkodik, ebből szinte mindenféle terményt termeszt. Évente vet búzát, árpát, kukoricát, repcét, szóját, borsót, lóbabot, de zöldséget és gyümölcsöt is termeszt, sőt még 15 hektár szőlője is van, amiből minőségi biobort készít. Már a termények sokaságát is elég felsorolni, hát még ha rátérnénk az egyes kultúrnövényeken belül termesztett fajtákra. A szőlősben ugyanis nem csak 3-4 fajtára összpontosít, ahogy a kezdetekkor a nagy borászok tanácsolták neki, szembement az árral, és a 15 hektáron (47) fajta szőlőt ültetett. Ha ez nem lenne elég, van olyan fajta szőlő is, melyből 8 féleképpen készít bort. Több év kísérletezésébe telt, míg rájött arra, hogyan kell úgy palackozni bioborát, hogy az elálló legyen. De mindenre szán kellő időt. Arra is, hogy különlegességekkel álljon elő. Gyümölcsborokat is készít 17 féle gyümölcsből, és ha valaki megkóstolja paradicsomból készült borát, szakember legyen a talpán, ha azt nem téveszti össze a rajnai rizling jellegzetes ízeivel. „Bioboraink nem tartalmaznak vegyszert, mert azok megállítanak a szőlő vegetációs időszakában bizonyos fejlődési folyamatokat, és bennemaradnak a vegyszermaradványok a gyümölcsben” – mondta Palík László.

Nehéz ugyan elképzelni, hogyan lehet manapság a betegségek és kártevők erős nyomása mellett biobort előállítani, így amikor rákérdeztünk, a szakember elmagyarázta, a „bio” jelző sem azt jelenti, hogy semmilyen készítményt nem használnak a termesztők. Ők maguk a szőlőben inkább amolyan „immunrendszer erősítő” segédanyagokat, biológiai készítményeket alkalmaznak, és ha szükséges, akkor csakis kontakt hatású, a biotermelésben engedélyezett készítményeket vetnek be, amelyek nem szívódnak fel, és nem maradnak benne a gyümölcsben. A szőlészetében terroir jellegű borok készítésére fókuszál. Nagy büszkesége a Peszeki Leányka, amelyet épp az általa megvásárolt pincéjénél nemesítettek ki a szőlőnemesítők Királyleánykából Sárga Muskotállyal és Mézes Fehérrel.

Palík Lászlóval a borászatról sokáig lehet beszélni, de nem kevesebb figyelmet fordít a többi terményére sem. Mindenhol, mindenben szeret kísérletezni, fejleszteni, valami újat hozni. Nem véletlen, hogy szívesen járnak hozzá tanulmányi utakra. Gabonából is biot termeszt, sőt, felvásárolja a környéken megtermett biogabonát, ezt a megfelelő módon tárolni is tudja, és az egész év folyamán értékesíti.

Kukoricából is több fajtát válogat össze, érdekesség például, hogy waxy kukoricát is termeszt. Repcéből csak a magas olajsav tartalmút választja. Árpát csak takarmányra termel, sörárpát annak bizonytalan beltartalmi értékei miatt nem vetett. A bioárpát viszont nagyon jól tudja értékesíteni a takarmányban. Merthogy állattenyésztéssel is foglalkozik, 120 db sertést, 180 db szarvasmarhát és még juhokat is tart. Az állatokat saját takarmányával eteti, nincs rászorulva, hogy takarmánykeveréket vásároljon, és így biztos lehet abban, hogy azok húsa is egészséges. Természetesen az állatállományra is érvényes, hogy többféle fajtát válogatott össze.

Szóját is vet, amelyet ugyan elmondása szerint nem tud „haszonnal” megtermelni, de óriási nyereségnek tartja, hogy a fehérjedús eledelt feletetheti az állatokkal, és ez a takarmány garantáltan nem genetikailag módosított. Ezt a célt szolgálja a borsó, a lóbab termesztése is. Az állatok pedig jó célt szolgálnak a növénytermesztésben, hiszen a trágyát a földeken hasznosítják. „Minden évben 150 hektárnyi földterületre tudjuk kijuttatni az érett istállótrágyát, így a földnek visszaadjuk azt, amit kivettünk belőle, és az jó minőséggel hálálja meg a gondoskodást. Tönkre lehet tenni barbár módon a földet, de ez idővel megbosszulja magát. Ezt elítélem, és nem is tartom mezőgazdaságnak. A talajnak van egy természetes ökológiai körforgása, amit nem szabad megbontani” – mondja határozottan a zselízi biogazdász.

A gazdaság 5,5 hektár gyümölcsössel rendelkezik, ahol almát, körtét, szilvát, cseresznyét, meggyet, mandulát, gesztenyét is termesztenek, és természetesen ezt mind fel is dolgozzák. Hagyományos módon készítenek például szilvalekvárt, de hogy a hagyományoktól egy kissé eltérjenek, készítenek almalekvárt tökkel vagy céklával, illetve szilvalekvárt borral. A gyümölcsből párlatot is készítenek, természetesen ez is bio. Legújabban pedig kísérleteznek fűszerkeverékek, ételízesítők összeállításával. Merthogy a megtermelt zöldséget is feldolgozzák, szárítják. A céklából például csipszet is készítenek, ami nem hizlal, egészséges és különleges.

Természetesen ilyen sokrétű munkát egyedül nem tudna vállalni, ezért örömmel konstatálja, hogy az egész család kiveszi a részét a vállalkozásból. Felesége, Klára az aszalás, szárítás, lekvárkészítés, vendéglátás, lakossági pálinkafőzde üzemeltetésért felel, Gábor fia a borászatot, értékesítést felügyeli, lánya, Dóra pedig az adminisztrációs munkát, termékcsomagolások tervezését és a hamarosan nyíló e-shop körüli munkákat vállalta magára.

Ilyen sokrétű munka mellett felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e élni a biotermesztésből? „Természetesen igen. Nálunk még nem annyira keresettek az ilyen termékek, de külföldön már megvannak a kapcsolataink. Hollandiában, Németországban, Svájcban illetve Ausztriában van piaca az egészséges termékeknek. Néhány évvel ezelőtt nehezebb volt a biotermesztés, ma azonban ez már nem olyan körülményes, hiszen megvannak az ökológiai gazdálkodásban használható készítmények” – mondja Palík László.

(czm)