Modern „parasztgazdálkodás” Zselízen

A vállalkozást dr. Palík László mérnök alapította, aki korábban, TSZ-elnökként rengeteg tapasztalatot szerzett, majd 1996-ban saját mezőgazdasági céget alapított Bioprodukt néven. 2006-tól Biocentrum név alatt működnek. Mintegy 550 hektáron termesztenek gabonafélét, repcét, napraforgót, kukoricát, hüvelyeseket és lucernát, amit az állattokkal etetnek fel. „Az említett összterület 95%-án biogazdálkodás folyik. Vannak átvett területeink, ahol négy éven keresztül kell biogazdálkodást folytatni ahhoz, hogy biotermékként elfogadják a területen megtermett árut” – magyarázza Palík Gábor.

Nálunk ugyan a biotermékek még kevésbé keresettek, viszont külföldön ennek óriási a piaca, a családi vállalkozás is Németországba, Hollandiába és Belgiumba szállítja a megtermelt árut. Itt ismét képbe jön Palík Gábor, aki angol nyelven bonyolítja le a kereskedelmet. „Nagy kereslete van külföldön az ősi búzafajtáknak, mint például az alakor, a tönke, tönköly, triticum aestivum, ezeket 20-22 kísérleti parcellán termesztjük. Az ősi fajták hektárhozama kisebb, mint a nemesített fajtáké, viszont sokkal magasabb a tápértékük” – mondja Palík Gábor.

A zselízi vállalkozásban mindent visszaforgatnak a termelésbe, hiszen amit megtermelnek, és nem értékesítenek, azt feletetik az állatokkal. A jó istállótrágyát pedig kiviszik a földekre. Tartanak szarvasmarhát, juhot, valamint saját célra sertést és háztájit, hogy egészséges, hazai hústerméket fogyasszanak. A gyapjút feldolgozzák, Gábor édesanyja, Palík Klára kitanulta ennek a mesterségét, saját maga tisztítja, fésüli és készít belőle sálat, terítőket. És ahogy azt Gábor nem mellékesen megemlítette, ezek a termékek is nagyon keresettek.

De kanyarodjunk vissza Palík Gábor fő feladatához, a borászathoz. A családi vállalkozás ugyanis jelentős, 13,5 hektáron termeszt szőlőt, ennek nagy részét fel is dolgozza, bioborokat gyártanak belőle. Majdnem négy hektáron gyümölcsöt, almát, szilvát, birsalmát termesztenek, ebből készítik a minőségi „tüzes vizet”. A pálinkafőzde felügyelete is Palík Gábor feladata, a gyümölcsökből viszont nemcsak pálinkát, hanem bort is készítenek. „Az a tapasztalatom, hogy főként a fiatal generáció keresi az újat, főleg a gyümölcsborokat, amelyek nagyon jó minőségben készülnek nálunk fekete ribizliből, meggyből, bodzából, szederből és málnából. Volt egy elvetemült ötletünk, hogy készítsünk paradicsomból is bort. Csak kísérleteztünk vele, végül mi magunk is meglepődtünk, milyen jó bor készíthető belőle, nem véletlen, hogy ilyen keresetté vált” – mondja a fiatal gazda.

A Palík pincészet talán legnagyobb büszkesége a Peszeki leánka, amelyet itt nemesített ki Hornyácsek Ernő, és Peszektergenyén, a pincészetüknél még megtalálhatók azok a tőkék, amelyeket valószínűleg még a nemesítő ültetett. „Negyven-hatvan éves tőkékről van szó, amelyeket azóta természetesen felújítottunk. A Peszeki leánka háromféle szőlő, Királyleányka, Mézes fehér és Sárga muskotály keresztezéséből jött létre. Közepesen savas, vagy inkább savas, mézes, akácvirág illatú, kellemesen zamatos borról van szó” – magyarázza Palík Gábor.

A pincészetben egyébként 20 fajta szőlőből készítenek fajtabort, évente mintegy 50 000 litert, amely biotanúsítvánnyal rendelkezik, tehát nem tartalmaz vegyszert. A pincészetnél borkóstolókat is tartanak, bár idén a koronavírus-járvány miatt megcsappant a borfogyasztás és a látogatók száma, viszont az elmondható, hogy a borfogyasztás kultúrája az elmúlt években nagyot változott, már itthon is keresik a minőséget.

Palík Gábor végezetül még elmondta, nagyon örül annak, hogy ilyen területen dolgozhat. „Hagyományos parasztgazdaságnak nevezném a családi vállalkozásunkat, amelyet megpróbáltunk magasabb szintre emelni, és igazítani a modern kor igényeihez. A termékeink nagy részét fel is dolgozzuk. A biogazdálkodás egy életstílus, amely generációról generációra öröklődik, és én nagyon örülök annak, hogy egy ilyen családba születhettem” – teszi hozzá végezetül a fiatal gazda.

(czm)