Repcearatás, vetőmagvásárlás előtt

A repce esetében is az értékesítésnél az egyik legtöbbet hangoztatott érv a magas hozam. Emellett még döntő lehet a betegségekkel szembeni ellenálló képesség, a stressztűrő képesség, a becő aratáskori szétnyílására való hajlama, magas olajtartalom... Ez csak néhány kiemelt tulajdonság, de vannak más tényezők is, amit érdemes figyelembe venni a fajtaválasztásnál. A hozamokat illetően például nemcsak az egyéves magas hozamot kell megnézni, hanem a többéves termésstabilitást is érdemes figyelembe venni, hiszen az egyes hibridek többéves átlagban mutatják meg igazi képességüket.

Azt is tudni kell, hogy a repce csak akkor tudja igazán „hozni a jó formáját”, ha az a vetésforgóban a lehető legkevesebbet szerepel. A repceterületen minimum három, de akár 5-6 évig is ajánlott szünetet tartani, mielőtt ugyanarra a helyre vetnénk. Ennek nagy szerepe van a betegségekkel és a kártevőkkel szembeni védelemben is.

A repce komoly növényvédelmi stratégiát és nagy odafigyelést igényel a gyomirtást illetően, mert nagyon sok olyan gyomnövény van, ami rokonságban áll vele, így az alkalmazott gyomirtó szerek a repcét is károsíthatják. Ezért a vetése előtt érdemes figyelembe venni az adott terület gyomösszetételét, valamint helyesen megválasztani a vetés idejét, illetve jól időzíteni a növényvédelmi kezeléseket.

Az aratás után általában mérlegeljük az adott hibrid hozamait, hogy valóban tudta-e tartani az ígért mennyiségi és minőségi mutatókat, de valós képet ezekről csak akkor kaphatunk, ha minden agrotechnikai előírást betartottunk. Aratás után érdemes megvizsgálni a tarlót is, ami a betegségekről (ebből kifolyólag pedig a repce betegségekre való hajlamosságáról), vagy a kártevők jelenlétéről is árulkodik. Nézzük meg a kipergési hajlamot, amely ugyan a repce egy természetes tulajdonsága, hiszen egy önterjesztő növényről van szó, a gazda szemszögéből nézve viszont egy nem kívánatos tulajdonság. A nemesítő vállalatok ezért ezt a hajlamát igyekeznek elnyomni, hogy minél több maradjon a gazda zsebében.

A kipergett szemek az utóveteményre is negatívan hatnak. Néhány nemesítő programban sajnos a kipergésre való hajlam elnyomása azt okozta, hogy csökkentek az adott hibridek potenciális hozamai. Viszont, ha ezzel sikerül megakadályozni a nagyobb mennyiségű kipergést, érdemes megfontolni, melyik a gazdaságosabb eljárás: nagy hozamú hibridet választani magas kipergési aránnyal, vagy kisebb hozamút, erősebb becőkkel.

A kipergés mértékét a viharok is növelhetik, a kedvezőtlen időjárási viszonyok a kipergésre hajlamos fajtáknál akár 70%-os termésveszteséget is okozhatnak. Nagyon fontos az aratás jó időzítése, hiszen, ha túl korán takarítják be, akár 10%-os kieséssel is lehet számítani, a túl kései pedig a már említett kipergés miatt jelenthet problémát. De nemcsak a mennyiségi mutatóra lehet negatív hatással a túl korai betakarítás, az a magok olajtartalmára is hat, hiszen a legtöbb olaj a magképződési időszak második felében halmozódik fel. Ráadásul a túl korai betakarítás miatt a vörös színű magvakat nehezebb értékesíteni.

(czm)