Modern génekkel a sikeres repcetermésért

Milyen feladatok elé állítja a nemesítőket a jövő, illetve mik az aktuális elvárások a repcét illetően?

A nemesítés során mindenképpen figyelembe kell venni a gazdák elvárásait. Ezek alapján egyértelműen a magas hozamú repce nemesítésére kell figyelnie a nemesítőnek. Viszont manapság van egy másik faktor is, amire nagyon oda kell figyelni, ez pedig a TuYV-vírussal szembeni védelem. Tehát a nemesítőknek olyan hibrideket kell előállítaniuk, amelyek ezzel a veszélyes vírussal szemben ellenállók. De általánosságban is elmondható, hogy a nemesítés során nagyon fontos a betegségekkel szembeni ellenálló képesség (ilyen például a repce fómás betegsége), illetve fontos szempont a becők ellenálló képessége is a felrepedezéssel, valamint a szemek idő előtti kipergésével szemben. További fontos szempont, hogy a hibrid alkalmazkodni tudjon a szélsőséges időjáráshoz.

Európai viszonylatban az önök társasága ezen a téren milyen sikereket könyvelhet el?

Több mint 10 évvel ezelőtt jelentek meg az európai gazdák földjén az első olyan hibridek, amelyek ellenállók voltak a becők felrepedezésével szemben. Úgy vélem azonban, hogy az igazi áttörést épp a mi hibridünk hozta 2012-ben, amely az Rlm7 génnel is el volt látva, amely biztosítja a fómával szembeni ellenálló képességet. A Limagrain volt továbbá az a vállalat, amely 2011-ben a prágai 13. Nemzetközi Repce Kongresszuson bemutatta az első TuYV-vírussal szembeni vonalas repcéjét. Az első vírussal szembeni ellenálló képességű hibridet a szlovák piacon pedig LG Architect néven vezettük be. Az ellenálló képességet az R54 genotípussal értük el. A vírussal szemben azért is fontos az ellenálló képesség kialakítása, mert erős fertőzési nyomás esetén a termés akár 30%-át is elviheti.

A szemek betakarítás előtti kipergése is okozhat jelentős károkat, ezt ugyan ragasztóanyagokkal lehet korlátozni, de miért nem fejlesztenek minden hibridet úgy, hogy a becők ellenállóképesek legyenek?

A kipergéssel szembeni ellenálló képesség a becők ún. elválasztó felületének erősségéből adódik. Ez a tulajdonság a Brassica x Raphanus nemzettségek közötti keresztezéssel érhető el, és csak néhány hibrid esetében valósítható meg az OGU INRA hibridizációs rendszer keretében. Az új hibridek esetében mechanikus erővel tesztelik az érett hibridek teherbírását. Az ellenállóbbak a széllel, jégesővel, esővel szemben is könnyebben felveszik a harcot.

Fontos szempont még az is, hogy a repce mennyire hajlamos a megdőlésre. A magasabb fajták, hibridek hajlamosabbak a megdőlésre?

Ez nem törvényszerű. Az alacsony növésű hibridek is ugyanúgy hajlamosak lehetnek a megdőlésre, ez szintén összefügghet a genetikával. A repce szármagassága nincs hatással a termés minőségére és mennyiségére sem. Viszont az alacsonyabb növények praktikusabbak, könnyebben kezelhetők.

A piacon mindig találhatók olyan hibridek, amelyek évekig jól teljesítenek, aztán ezeket „nyugdíjazzák”, és újak versengenek a gazdák kegyeiért. Miért van szükség az újításra?

Egyrészt a piac diktálja ezt, hiszen mindig új kihívásokkal kell szembenézniük a gazdáknak, a nemesítők pedig ezeket az elvárásokat igyekeznek beépíteni programjukba. Az új hibridek, amelyek modern génekkel vannak ellátva, mindig többre képesek, mint elődjeik, ezért is hódítanak a piacon.

Mire kell felkészülni a jövőt illetően?

A termelőknek sajnos számolniuk kell az egyre terjedő betegségekkel. A másik oldalon viszont az Európai Unió bizonyos korlátokat támaszt a vegyszer- és a műtrágyahasználat terén. A termelők így nagyon nehéz helyzetbe kerülnek, hiszen a korlátozások ellenére elvárják tőlük a nagy hozamokat és a jó minőséget. Mindezt nem mindig ideális felvásárlási árak mellett. Épp ezért fontos az új génekkel ellátott hibridek megválasztása, illetve azoké, amelyek genetikai tulajdonságai már magukban hordozzák a „sikert”. Természetesen ehhez sok más faktor, mint például a helyes agrotechnika, az időjárás is hozzájárul, de a nemesítőink számára fontos, hogy olyan hibridet állítsunk elő, amely megkönnyíti a gazdák munkáját, és egy lépéssel a probléma felmerülése előtt megoldást nyújtanak a mezőgazdászoknak.

Czigler Mónika