Agro

Mikor vessük a szuperkorai hibrideket?

A Szegedi Gabonakutató több kukorica hibridjével végzett kísérleteket a kukorica vetési idejét illetően. A kísérleteket két évben, csapadékosabb és szárazabb időben is végezte.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2019. március 19. 19:26

Ezen kísérletek alapján elmondható, hogy a szuperkorai hibridek a korán lekerülő borsó és árpa után június közepén vetve még szemesként betakaríthatóak. A július első napjaiban vetett FAO 100-as és FAO 200-as hibridek már csak silóként hasznosíthatók. Júliusi vetés esetén biztonságosan silózhatók még az őszi fagyok előtt, és kiemelkedő terméssel segíthetik az állattartó gazdaságok takarmánybázisát. A magas csőaránynak köszönhetően kiváló silóminőség érhető el.

A másodvetésnél azonban fel kell hívni a figyelmet, hogy csak olyan területekre ajánlható biztonsággal, ahol a június végi és július eleji száraz körülmények között kelesztő, illetve a későbbiek során a fejlődést serkentő öntözéssel lehet segíteni az intenzív növekedést.

A FAO 300-as és FAO 400-as hibridek termését nagymértékben befolyásolta, hogy a vetésidőtől függően mikorra esett a virágzásuk. A kiemelkedő termést hozó április 21-i vetésnél még július elején levirágzott az állomány. Későbbi vetésidőpontoknál, az egyre jobban július közepe felé tolódó virágzás miatt mind a hónap közepén érkező, mind az augusztus első felében tomboló hőhullámok jelentős visszaesést eredményeztek a termésben. A vetés idejének kitolódásával a betakarításkori (szeptember 21.) szemnedvesség is egyre magasabb értékeket mutat. A FAO 300-as és FAO 400-as hibrideket tehát érdemesebb inkább korábban vagy az optimális április 20-a körüli időben elvetni a kiemelkedő termés és betakarításkori alacsony szemnedvesség érdekében.

A tőszámkísérletek adatait elemezve elmondható, hogy nincs igazán új a nap alatt, a vízellátottság határozza meg, hogy kevesebb vagy nagyobb tőszámmal vessünk. A FAO 100-as és FAO 200-as hibridek magasabb termést hoztak nagyobb tőszámon, azaz jól reagáltak a sűrítésre. A FAO 300-as és FAO 400-as hibridek kedvező körülmények között magasabb tőszámon jelezték a bennük rejlő terméspotenciált, azonban a 70 000 tő/ha körüli norma tartása hozza a legkiegyensúlyozottabb termést. A túlsűrítéssel vízhiányt provokálunk, amellyel terméscsökkenést okozunk. Ennek hatása a csapadékhiányos évjáratokban jelentkezik erőteljesen. A jelenlegi hibridek nagyobb egyedi termőképességgel rendelkeznek, mint a korábbiakban termesztettek. Genetikai termőképességük az alacsonyabb hektáronkénti növényszámnál (50-70 ezer tő/ha) is érvényesülni tud. Az alacsonyabb növényszám alkalmazásával elkerülhetjük a túlsűrítés veszélyét, amellyel a termésbiztonság növeléséhez járulunk hozzá. 

Szegedi Gabonakutató

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Pellegrini Amerikába látogat, Donald Trump fogadja a Fehér Házban

Hiányzott a vezéregyéniség 
a komáromi kosarasoknál

VIDEÓ: 140 km/órával előzgetett Budapesten, és az egészet Facebookon élőben közvetítette

Szerződésbontással fenyegetőznek a kórházak

Manfred Weber a nacionalisták ellen hirdetett harcot

EP-kampány: az MKP Európát félti, a Híd még kivár

Legfrissebb galériák
Olvasta már?