Miért ajánlatos mustárt vetni a biokertbe?

A biokertben felszabadult sorokra igyekszünk új növényt ültetni, vagy magot vetni. Szeptember közepe felé azonban már nagyon nehéz olyan növényt találni, amely a fagy beálltáig felhasználható termést adna. Ezért szeptember közepétől fontos, hogy a biokertész a sorokból betakarított növények helyére a betakarítás ütemében mustármagot vessen. A mustármag elvetése előtt igyekezzünk a megürült szakaszon ásóvillával vagy kétágú kapával a talajt a sor teljes szélességében sekélyen fellazítani. A fellazított szakaszra sűrűn rászórjuk a mustármagot, majd ezt vasgereblyével sekélyen a talajba dolgozzuk. Ha a talaj nedvessége megfelelő, a mustármag néhány nap múlva kikel és vastag zöldtakarót alkot. Ezzel a lehető legjobban gondoskodtunk a talajról. A mustárnövénykék szépen kizöldellnek, a gyomokat elfojtják, gyökereik pedig mélyre hatolnak. A levelek a talajt árnyékolják, így a föld kevesebb vizet párologtat, mint a takaratlan talaj. Újabb vizsgálatok kiderítették, hogy a mustár gyökérzete biológiailag aktív anyagokat termel és választ ki. Ezek az anyagok a talajban elgázosodnak és ciántartalmuknál fogva pusztítják a károsító fonálférgeket, drótférgeket, cserebogárpajorokat és más talajlakó kártevőket. Ennek következtében a mustárvetemény lényegében fertőtleníti a talajt. A mustármag vetését addig folytatjuk a fokozatosan felszabaduló helyekre, amíg a csökkenő hőmérséklet reménnyel kecsegtet, hogy a mag kikel. Más zöldtrágyaként felhasználható növénnyel összehasonlítva a mustárnak számos előnye van. Egyetlen más növényt sem lehet oly könnyen vetni, mint a mustárt. Mínusz 17°C alatt megfagy, a könnyű fátyol, amely a fokozatosan átfagyó talajon fekszik, tavasszal már a gereblye érintésére szétporlik, így további megmunkálásra nincs szükség.

A szerző a szepsi mezőgazdasági iskola nyugalmazott tanára