Kukoricahibridek a Gabonakutatóból

A 70-es és 80-as években alapvetően a kiegyensúlyozott időjárási feltételek között termelhettünk kukoricát, így a nemesítési célok is ennek megfelelően fogalmazódtak meg, melynek kulcsszavai a termőképesség, sűríthetőség, szárszilárdság és vízleadás voltak. Ezt követően központi témává vált a globális felmelegedés, amely a rapszodikus időjárást hozta magával. Napjainkban mindannyiunk legfőbb gondolata: hogyan tudunk védekezni, hogyan tudjuk az időjárási anomáliák hatását mérsékelni?

Az időjárási anomália a kukoricatermesztés számára az évenkénti éles váltásokat, a tenyészidőben lehulló csapadék csökkenését és a nyári hónapok igen magas hőmérsékletét jelenti. Ennek megfelelően a nemesítés kulcsszavai is módosultak. A termőképesség mellett ma az alkalmazkodóképességet, a szárazság- és hőtűrést, a betegség-ellenálló képességet tartjuk a legfontosabb értékmérő tulajdonságnak.

Az évente megújuló portfóliónk valójában tükrözi a Gabonakutató nemesítési törekvését abban, hogy a változó termesztési feltételekhez versenyképes hibrideket tudjon ajánlani. A portfólió összeállításakor arra törekszünk, hogy mind a tenyészidő, mind a hasznosítási célok szempontjából gazdag választékot tudjunk nyújtani.

Szuperkorai hibridek

Tenyészidőben kétségkívül újdonságot jelentenek a szuperkorai hibridek, melyek nemesítésében Magyarországon a Gabonakutató vezető intézmény. Világviszonylatban ezzel a koraisággal lehet a kukoricatermesztést északabbra vinni, ahol még nem limitáló tényező a csapadék.

A kukoricaszem keresztmetszete az úszási számtól függően

Magyarországon az egyre gyakrabban előforduló belvízzel borított táblák késői megművelhetősége miatt fogalmazódott meg a nagyon korai kukoricahibridek iránti igény. Ehhez társult az a gondolat, érdemes-e borsó és kalászos gabona után kukoricát vetni? Ha kisül nyáron a kukorica (2012 példa erre), lehet-e még zöldtakarmányt kukoricával előállítani? A koraiság viszont nem öncél. A szuperkorai hibridek létjogosultsága egyértelműen növekedni fog, ha ehhez a koraisághoz nagyobb termőképességet tudunk kapcsolni.

Kettős hasznosítás vagy silóhibrid?

A kettős hasznosítás kérdése már a vetés idején kimondottan kompromisszumkeresés. Az ma már egyértelmű, hogy kettévált a szemes és silóhibridekkel szemben megfogalmazott igény, így lehet, hogy a kettős hasznosítást is átmeneti állapotként kell értelmeznünk. A silóként vetett, de nem szilázsként hasznosított hibridet is be lehet takarítani szemesként, igaz, számolni kell egy lassúbb vízleadással.

A silóhibrideket elsősorban a betakarítható szárazanyag és csőarány alapján minősítjük. A Vendei analízissel részletesebb beltartalmi adatokat kapunk és a kukorica energiatartalmának kiszámítására is lehetőség nyílik. Az állami minősítés a silóhibridek energiatartalmán alapul. A silókísérleteinkben rendszeresen elvégeztetjük a termésadatok mérése mellett a Vendei analízist is. Az alábbiakban a 2015-ös évi eredményeket mutatjuk be, mert így egy kísérletben láthatjuk a korábbi hibrideket az újakkal.

Ipari hasznosítás

A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy Magyarországon is növekszik az ipari felhasználás, amiben kiemelkedő szerepe van az élelmiszeriparnak. Az élelmiszeripar a kukoricagrízt hasznosítja. Elvileg minden kukoricából nyerhető gríz, azonban az egyes hibridek között grízkihozatalban különbség van. A malomipari hasznosításra való alkalmasságot az úszási számmal jellemzik. A kereskedelmi forgalomban szereplő hibridjeink úszási számát minden év termésében meghatározzuk.

Szegedi Gabonakutató