Kiirthatatlan levéltetvek, alacsony repce

A repcevetőmag-nemesítők nagy gondot fordítanak arra, hogy az egyes hibridek ellenállók legyenek a legjelentősebb betegségekkel szemben, mint amilyen a fóma, vagy a TuYV-vírus. Idén azonban nem a betegségekkel, inkább a szárazsággal és a kártevőkkel gyűlt meg a repcetermelők gondja. „A termelők visszajelzése alapján a betegségek nyomása nagyon alacsony szinten volt egészen júniusig. Az esőzések megérkezésével azonban még felütheti fejét a szklerotínia, illetve a verticíliumos fertőzés. Nagyon erős volt azonban az idei szezonban a kártevők nyomása. Mivel enyhe volt a tél, azok nem fagytak ki, a rovarölők pedig kevésbé voltak hatásosak ellenük. A legtöbb problémát a levéltetvek okozták, amelyek nemcsak azért ártalmasak, mert szívják a növényt, hanem azért is, mert a betegségek terjesztői lehetnek. De ennél sokkal nagyobb károkat okozott a szárazság és a fagy. A szárazság miatt a repce csak nagyon alacsony növekedésű, vannak olyan helyek, ahol csak térdig ér a növény. A késői fagyok pedig azért okoztak károkat, mert azok több napig tartottak, és nem csak 1-2 órán keresztül. Egy éjszaka akár este tíz órától reggelig -2 és -6 °C között alakult a hőmérséklet” – magyarázta Kovács Tamás, a KWS vetőmag-forgalmazó vállalat területi képviselője.

Mindezt alátámasztotta Michal Urban nagypakai repcetermesztő is. „A késő tavaszi fagyok a repce fő ágának felső virágait elvitték, az oldalsó hajtások így túlnőtték a fő hajtást. Az ősz folyamán sem volt túl sok csapadék, de viszont meleg volt, ezért kezeltük a repcét morforegulátorokkal, amelyek visszafogják a növényt a növekedésben, hogy az ne nőjön túl. Viszont tavasszal a szárazság miatt nem úgy indult meg a növények növekedése, ahogy annak kellett volna. Ezért alacsony növésű maradt, ami sok helyen gondot jelenthet majd az aratásnál. De még ennél is jobban tartunk a tavaszi árpa aratásától, ami csak mintegy 40-50 centiméterre nőtt meg, hiába permeteztük higított karbamid és cukoroldattal azért, hogy legalább valamilyen módon menteni tudjuk a menthetőt, a csapadékot ez nem helyettesíthette. Ha a vágóasztalt nagyon mélyre engedjük a repcénél, túrhatják a földet az oldalsó talpak, az árpánál pedig a rövid szárak miatt a vágóasztal valószínűleg nem húzza majd be rendesen a növényeket. És a szezonnak még nincs vége, csak reménykedni tudunk, hogy az aratás előtt nem jön valamilyen ítéletidő, ami lefekteti a növényeket, mint ahogy az előző években tapasztaltuk” – fejezte ki aggodalmát a nagypakai gazda.

A Rostselmash kombájnok szlovákiai forgalmazójától, a marcelházai Komagrartechnik vállalat igazgatójától megtudtuk, a repce betakarításánál megoldható az alacsony tarlóval történő vágás is a megfelelő technikával. „Normál esetben 10 cm magas tarlóval vágják a repcét, ha valaki ennél is alacsonyabb szármaradvánnyal szeretné begyűjteni a termést, úgynevezett lengő kaszás vágóasztalt ajánlott vásárolni, amely igazodik a föld színéhez, és követi a talajt. A másik megoldás, amit nálunk még kevéssé alkalmaznak, az a rendre vágás. Ez azt jelenti, hogy egy normál tárcsás kaszával a repcét rendre vágjuk, amit aztán a kombájn felszed. Ez azért is jó megoldás, mert a repce nem egyenletesen érik, az alsó részek becőiből a magok kipereghetnek, míg a felsők még nem teljesen érettek. Ebben a módszerben látok fantáziát, nemcsak a repce, hanem más termények, például a fűmag, lucerna és más termények aratásánál is” – mondja Lampert Zoltán.

A repcénél nagyobb veszteségre kell számítaniuk azoknak a gazdáknak, akik olyan fajtát választottak, amelynek nem elég erősek a becői, azok könnyen felrepedeznek, és kiperegnek belőle a szemek. Ennek az oka az, hogy az érés során a víz távozik a becőből, a szövetek összehúzódnak, ezáltal a termésfal és a varratok között feszültség keletkezik. Így például jégeső, zivatarok vagy erős szél hatására a becők felnyílnak. A genetikai kipergés ellenállósággal rendelkező hibridek esetében a becők stabilabb felépítéssel rendelkeznek, ezért jóval kisebb mértékben fordul elő a becők felnyílása, így megnövekszik az optimális betakarítási idő hossza.

Mivel idén meggyűlt a gazdák gondja a levéltetvekkel, érdemes lehet olyan repcehibrideket keresni, amelyek rendelkeznek a TuYV-vírus elleni rezisztenciával. Ez különösen fontos azért is, mert egyre szűkül a kártevőkkel szembeni vegyszeres védekezés lehetősége. Az említett vírus legelterjedtebb vektora a zöld őszibarack levéltetű. A repcét nagyban károsító tarlórépasárgaság-vírus (Turnip Yellows Virus) tünetei a lilás-bordós antociános elszíneződés a levélszéleken. Ez azonban könnyen összetéveszthető a tápanyaghiány és egyéb stresszhatás következtében kialakuló színelváltozásokkal. A vírus ugyanis elzárja a szállítónyalábokat, és ezért alakulnak ki a tápanyaghiányra utaló jelek. Csökken a levélfelület, és az elsődleges oldalhajtások száma, a becőkben a magok száma, valamint az olajtartalom is. Nő azonban a glükozinoláttartalom. A vírusra fogékonyabb fajtáknál a fertőzés esetén akár 30%-kal magasabb veszteség is kialakulhat.

(czm)