Jól alakultak a burgonyaárak

„Teljesen pontos adatokat, kimutatásokat viszont egyszerűen lehetetlen begyűjteni a termőterületekkel kapcsolatban. A kistermelők ugyanis nem jelentik be hivatalosan termőterületeik kiterjedését, s mindenekelőtt ebből ered a pontatlanság” – mondta lapunknak Szalay Mihály magyarbéli gazda, aki már több mint két évtizede foglalkozik a gumós termesztésével is, és ebben az évben is vagy 200 hektáron termeszti a növénykultúrát. A tavalyi jelentős időjárási kilengésekből eredően az ország egyes régióiban viszonylag eltérően alakultak a hozamok.

„A tavaszi indulást sok gazda két-három hetes időeltolódással kezdte, és az április végi, valamint a májusi hőségek nem kevés fejtörést okoztak a termelők körében. A júniusi csapadék azonban sokat javított a kultúrnövény addigi fejlődésén” – részletezte Szalay. Az ország legmelegebb területein, ha időben a talajba került a gumó, és a termelők hatékony öntözőgazdálkodást tudtak folytatni, a termés elsősorban a korai fajták esetében bizonyult jónak. A később ültetett fajtáknál azonban a nagy hőségek és a kártevők is megtizedelték a terméshozamokat. Szalay azt is megjegyezte, hogy az intenzív öntözőgazdálkodás sem minden esetben használ a burgonyanövekedésnek. Ha ugyanis a nappali hőmérséklet például túllépi a 26 fokot, s az éjszakai pedig meghaladja a 14-et, abban az esetben nem hatékony és intenzív a krumpli növekedése.

Szlovákia magasabb fekvésű, domb- és hegyvidéki régióiban a vegetációs időszak során kedvezőbbek a burgonyanövekedés feltételei. Viszont tavaly a vegetációs időszak első felében szinte alig volt csapadék, s ez jelentős mértékben megmutatkozott a terméshozamok alakulásán. Június második felétől azonban az ország több régiójában is voltak kiadósabb esőzések, és ezek nagyban hozzájárultak a bővebb terméshozamok alakulásához. A csapadékkal a gumók gyorsabb ütemű növekedése mellett a minőségi mutatók is kedvezőbbre fordultak.

A legutóbbi 20 év során 2010-ben volt a leggyengébb a szlovákiai burgonyatermés, mégpedig 11,45 tonna egy hektár átlagában. Ezzel szemben a leggazdagabb a 2017-es év volt 23,33 tonnás átlaggal.

Miközben 2018-ban 7800 hektár körül alakult a burgonya termőterülete Szlovákiában, a 2015–16-os idényben mintegy 11 százalékkal nagyobb területen termesztettek a gazdák krumplit. 1989-ben még 55 ezer hektáron termesztettek Szlovákiában burgonyát, viszont 2000-ben már csupán 27 ezer, 2010-ben pedig mindössze 11 ezer hektáron. A burgonya kilójának előállítási költsége a szakemberek szerint átlagosan 9–10 centre tehető. A környező országokban, így Lengyelországban, Csehországban és Magyarországon is jelentősebb az állami támogatás a termesztésére, mint Szlovákiában. „A tárolók, a raktárak általában február végére, március elejére kifogynak a hazai termesztésű burgonyából. Az árakra a közelmúltban nem panaszkodhattunk, mondhatni elszabadultak, mivel a 2–5 kilogrammos kiszerelésű burgonya kilójáért áfa nélkül megkaptuk az 50–60 centet. Ez pedig már valóban jó árnak mondható” – részletezte Szalay Mihály.

Susla Béla