Agro

Jó megtermékenyüléssel a jó kukoricatermésért

A virágzás idején uralkodó hőség nagymértékben képes befolyásolni a termést. A hőségben a virágpor gyorsan elveszti életképességét, és emiatt a termékenyülés nem történhet meg.
ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ

2019. augusztus 19. 10:43

A kukorica megtermékenyülése csökkenhet akkor is, ha a hím- és nővirágzás között túl nagy a különbség. Közismert, hogy a kedvezőtlen időjárási feltételek hatására lassul a nővirágzat, a bibe megjelenése. A hím- és a nővirágzás közötti időeltérést nevezzük proterandriának. A proterandria ismerete a beltenyésztett vonalaknál nagyon fontos kérdés, mert a vetőmag-előállítás sikere vagy kudarca függ tőle.

 

Haszon a kárban

A nemesítéskor a hibridek pollentermelése sokszorosa a megtermékenyítéshez szükséges mennyiségnek, ezért senki sem tartotta szükségesnek ezt a témát közelebbről megvizsgálni. A beltenyésztett vonalaknál sem a virágpor életképessége, hanem annak mennyisége volt szelekciós szempont, hiszen korábbi években nem volt példa arra, hogy a kukorica virágzása idején a jelenleg tapasztalt magas hőmérsékleti csúcsok alakulnak ki. A Gabonakutatónál a tenyészkertben az elvetett beltenyésztett vonalaknál minden évben felvételezzük az 50%-os hím- és nővirágzást. Évek óta azt tapasztaltuk, hogy egyes vonalaknál mindig is volt proterandria, ráadásul olyanoknál is, amelyek kiváló termőképességű hibrideket adtak. 2012-ben a felvételezéskor megállapíthattuk, hogy nagyon sok, az új kombinációkhoz használt vonalnál a hőségnapok hatására nagymértékben megnőtt a proterandria. Betakarításkor felvételeztük az egyes vonalak termékenyülését is. Voltak vonalak, amelyek csövei tökéletesen termékenyültek, és olyanok, amelyek egyetlen szemtermést sem hoztak. Az eredményeket táblázatba foglaltuk, és a számokból megpróbáltunk következtetni arra, hogy a proterandria és a termékenyülés között van-e kapcsolat.

kukorica

A kísérletekből kiderült, hogy ha a vonalak hím- és nővirágzása között több mint négy nap a különbség, a vonalak már csak részlegesen, vagy egyáltalán nem termékenyültek. Ha a hím- és nővirágzás között a különbség 4 napnál nem több, a vizsgált vonalak 26,8%-a termékenyült jól. Tehát a kollekciónkban jelentős számú olyan vonal van, ami a nagyon kedvezőtlen magas hőmérséklet ellenére is tökéletesen termékenyült. Jelentős a hiányos és a nem termékenyült vonalak száma is, annak ellenére, hogy szinte nem volt különbség a hím- és nővirágzás között. Ezek a vonalak a magas hőmérsékletre érzékenyebben reagálnak, és feltételezhető, hogy ezeknek a vonalaknak a bibéje nem volt fogadóképes. A tenyészkertben ebben az időben még bőségesen lehetett életképes virágpor, legalábbis a velük együtt virágzó jól termékenyült vonalak alapján feltételezhető.

Célszerű a hiányosan termékenyült és a meddő vonalakat a programból kivonnunk, hisz a vetőmag-előállításban komoly kockázatot jelentenének egy 2012-höz hasonló időjárási anomália mellett. A kísérleti hibridjeinkkel Makón és Táplánszentkereszten állítunk be teljesítménykísérleteket. A makói kísérletünkben a nagy meleg ellenére csak néhány esetben találtunk meddő növényeket. Érdekes, hogy a meddőség viszonylag gyakrabban fordult elő Táplánszentkereszten, ahol egész évben lényegesen kedvezőbbek voltak a feltételek, kivéve egy rövid periódust, amikor szintén érezhető volt a magas hőmérséklet bénító hatása.

A hibrideket a beltenyésztett vonalak keresztezéséből kapjuk, tehát kézenfekvő, hogy összefüggést keressünk a hibridek termőképessége és a szülővonalak proterandriája között a rendkívül száraz és meleg tenyészidőben. Az értékeléshez a makói és a táplánszentkereszti kísérletek eredménye alapján azokat a hibrideket válogattuk ki, amelyek egyik szülőtörzse ugyanaz a vonal és a teljesítményük a legjobb standard termésszintje felett van. Az egyik szülővonal állandósága lehetővé teszi azt, hogy vizsgáljuk, a másik szülővonal esetleges proterandriája mennyire befolyásolja a hibridek termőképességét és alkalmazkodóképességét.

 

Mérsékelt kockázattal

Az értékelésünkbe 25 hibridet tudtunk bevonni. A hibridek termésében nem találunk nagy eltéréseket, hiszen a legnagyobb teljesítményű hibrideket válogattuk össze. A hibridek meghatározó részénél (25-ből 18) a változó vonalak hím- és nővirágzás közötti különbség 0-3 nap, és minden vonal jól vagy közepesen termékenyült. Hét olyan hibridet találtunk, amelyeknél a vonalak proterandriája négy vagy négynél több nap. Ebből arra következtethetünk, hogy a hibridek termőképességét szülő vonalak proterandriája alapvetően nem befolyásolja.

Ennek ellenére a kockázat csökkentése érdekében egyértelmű, hogy termesztésre csak azokat a hibrideket érdemes javasolni, amelyeknél a szülővonalak hím- és nővirágzása között nincs nagy különbség. A kapott adatok azt sugallják, hogy a beltenyésztett vonalak proterandriája alapján végzett szigorú szelekcióval a hibridek szárazság- és hőtűrése jelentős mértékben javítható.

Nagyon fontos tehát, hogy a genetikai anyag hordozza a csapadékhiányos és meleg nyarakhoz jól alkalmazkodó hibridek nemesítésének lehetőségét. Azt azonban sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a hibrid önmagában nem tudja kivédeni az időjárási szélsőségekből fakadó hátrányokat. Az aszályos évekhez igazodó technológia éppen úgy előfeltétele az aszálykárok mérséklésének, mint a stressztoleráns hibrid.

Szegedi Gabonakutató

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Keserű hazai DAC-vereség a vásári hétvégén

Bugár: még meglehet az öt százalék

Bemutatta programját a PS-Spolu: két új minisztériumot is létrehoznának

Bányák bezárásával a klímaváltozás ellen

Ophelia, Zsanett, Hedvig

Megduplázódhat a katasztrófák károsultjainak száma 2050-re a globális felmelegedés miatt

Legfrissebb galériák
Olvasta már?