Igényes a kukorica, oda kell rá figyelni

A termőhelyi viszonyok ugyanolyan hatással vannak termesztésére, mint az alkalmazott agrotechnika. Sok esetben a kukorica-termesztés szélsőséges viszonyoknak van kitéve, ezért nagyon fontos a harmonikus tápanyagellátás. A kukorica nitrogénnel történő tárgyázása a gyakorlatban nagy jelentőséggel bír. Egy tonna termés előállításához ugyanis a kukorica 28 kg nitrogént, 11 kg foszfort és 30 kg káliumot igényel.

Fontos döntés a vetés időpontjának meghatározása is. A vetésre rendelkezésre álló ideális időszak viszonylag rövid, ezért a vetést azonnal el kell kezdeni amint, a kukorica biológiai igénye és a környezeti feltételek ezt megengedik. A vetés időpontja április 15-30 közé tehető. A biológiai igény figyelembe vétele alapján a kukorica vetése akkor kezdhető, ha a talaj hőmérséklete a vetés mélységében elérte a kukorica csírázási igényének minimumát, a 8-10 °C-t.

Következő lényeges szempont a kukorica gazdaságos termesztésében az időben történő gyommentesítés, ugyanis kukorica kezdeti állapotában nagy térközű kultúra, és a korai elgyomosodása terméscsökkentő hatással bír.

A preemergens gyomirtás előnyei

A kukoricában a gyomot preemergensen és posztemergensen lehet irtani. Ezen belül a preemergens gyomirtás lehet vetés előtti vagy közvetlen vetés utáni. A posztemergens gyomirtás már a kikelt állomány gyommentesítése. Ezen belül megkülönböztetünk korai posztemerges kezelést, amelyet a kultúrnövény két-három leveles állapotáig végzünk el, valamint a későbbi kezelés, amely a termelt növényünk négy-nyolc leveles állapotában ejtünk meg.

A preemergens gyomirtás előnyei közé tartozik a korai gyommentesítés, a kukorica zavartalan fejlődésének biztosítása a korai fejlettségi stádiumban, a talaj reziduális hatása, kisebb fitotoxicitás, alacsonyabb költségek és az utólagos javítás lehetősége.

A vetés után, kelés előtt elvégzett gyomirtás, annak ellenére, hogy bemosó csapadékot igényel, biztonságos alapot jelent a kukorica, napraforgó gyomirtásában. Ha csak kelés után védekezünk a gyomok ellen, és a tavasz csapadékos, könnyen előfordulhat, hogy a kezelést a kellő időben, amikor a gyomok 2-4 leveles fejlettségűek, nem lehet elvégezni. Ennél nagyobb gyomok esetében a gyomirtás hatékonysága csökken, és a kukorica is túlfejlett állapotba kerül a készítmények kijuttatásakor, amiből különböző problémák (perzselés, levélcsavarodás, üvegesedés, terméscsökkenés stb.) adódhatnak.

A posztemergens állománykezelés előnyei

Nincs még egy olyan termesztett növényünk, mint a kukorica, ahol a vegyszeres gyomirtás lehetséges módjai, módszerei ilyen széles skálán mozognának. Az utóbbi években megnőtt a posztemergens kezelések jelentősége, ami az alábbi okokra vezethető vissza:

• Kisebb a meteorológiai tényezőkből adódó rizikófaktor, nincs szükség bemosó csapadékra.

• Precízebb szerválasztást tesz lehetővé, hiszen a már kicsírázott, látható gyomnövények ellen irányul a védekezés.

• Vannak állományban alkalmazható készítmények, melyek kiváló reziduális, (talajon keresztüli) hatással is rendelkezik (CAMIX).

• Bizonyos gyomfajok csak posztemergensen irthatók jó hatékonysággal. Az évelő kétszikűekkel (sövényszulák – Calystegia sepium, apró szulák – Convolvulus arvensis, mezei acat – Cirsium arvense, hamvas szeder – Rubus caesius, vidra keserűfű – Polygonum amphibium) szemben szinte kizárólag ez az egyetlen hatékony lehetőség. A mélyről csírázó nagymagvú kétszikűek, mint a szerbtövis-fajok (Xanthium strumarium, Xantium italicum), vagy a későn csírázó melegigényes gyomfajok, mint a selyemmályva (Abutilon theophrasti) vagy a varjúmák (Hibiscus trionum) ellen szintén a posztemergens technológiák adják a legjobb eredményt.

Svoren Pál