Hatékonyan a levéltetvekkel, gombás betegségekkel szemben

Bár a piacon egyre több hatóanyagot vonnak ki a forgalomból, amelynek köszönhetően a vegyszerek száma is csökken, azonban újabb hatóanyagok is megjelennek, és még ennél is több természetes alapú készítmény sorakozik a gazdaboltok polcain. Nézzünk néhány aktuális növényvédelmi teendőt a kertben, illetve néhány olyan készítményt, amelyekkel hatékonyan védekezhetünk a kórokozókkal, kártevőkkel szemben.

Bellis – gyógyír az alma varasodására

Csapadékos időben áprilistól egészen júniusig fertőzhetnek az alma varasodását okozó askospórák, ezért ebben az időszakban a legfontosabb a védelem. Az almatermésűek esetében ez nagy kiesést okozhat, a levelek mellett a termést is megtámadja a betegség, és teljesen elértékteleníti azt.

A betegség kórokozói enyhe tél esetén könnyen áttelelhetnek a lehullott leveleken. A varasodás első jelei, hogy a fiatal leveleken világoszöld, 5–10 mm átmérőjű foltok jelennek meg, amelyek folyamatosan növekszenek. Felületükön, illetve mindkét oldalon füstszerű konídiumtartó-gyep képződik. 

Az almafélék közül a betegségre érzékeny almafajták például a Golden Delicious, Starking, Starkrimson. Az első permetezést a virágzás előtt, a másodikat virágzás után kell végezni. Csapadékos időjárás esetén a következő kezeléseket 10-14 napos intervallumokban ajánlatos alkalmazni egészen júliusig.

Az almafélék varasodása ellen ajánlott a Bellis. Hatása azért is jelentős, mert két hatóanyagú, felszívódó hatású gombaölőszerről van szó. Mivel ilyenkor a lisztharmat is erősen támad, ezért ezen betegség ellen is sikeresen bevethető. A hatóanyag a levélen keresztül jut be a növényzetbe, ahol aztán megakadályozza a spórák csírázását, és a micéliumok növekedését. A legjobb azonban a Bellis preventív alkalmazása.

Segítenek a gombák és a baktériumok is

Az ökológiai szisztémákban kölcsönös kapcsolat alakult ki az egyes szervezetek, illetve mikroorganizmusok és környezetük között. Ez az ökológiai rendszerek stabilitását eredményezi. Az élő és élettelen környezet kötődik egymáshoz, és kölcsönösen hat is egymásra. A magasabb rendű növények kapcsolatban állnak a mikroorganizmusokkal. Ilyen például a mikorrhiza gombák és a rizosféra baktériumok kölcsönhatása. A mikorrhiza nem más mint a gombák és a növények között kialakult szimbiózis egyik formája. A mikorrhizaképzés jelenségét a 19. században fedezték fel, és az 1980-as években ismerték fel, hogy a mohák és a szövetes növények fajainak legalább 80-90%-a él együtt ilyen módon gombákkal. A görög eredetű mikorrhiza kifejezést Albert Bernhard Frank vezette be 1885-ben, amelynek jelentése „gombagyökér”.

A rizosférás mikroflóra a mikorrhizával ellentétben a mikroorganizmusok és a növények szabad kölcsönhatásán alapszik.

Amint fentebb is említettük, ezek a szervezetek együtt élnek, egymást kölcsönösen kiegészítik, és segítik, ez adja meg a stabilitást a természetben. Az emberi beavatkozások miatt azonban ez a stabilitás felbomolhat. A tudománynak köszönhetően ma már tudjuk, hogy a mikroorganizmusok segíthetnek a betegségekkel szembeni küzdelemben is, és ezeket akár mesterségesen is adagolhatjuk. A Calmati egy ilyen készítmény, amely mikorrhíza gombákat, és rizoszférás baktériumokat tartalmaz. Ezek a gyümölcsfák és szőlő kezelésére szolgálnak, és segítik a növényzet ellenállóképességét a gombabetegségekkel szemben. Az ökológiai termesztésben is alkalmazható. Nincs semmilyen reziduális hatása. Ezek a mikrorganizmusok természetes formában is megtalálhatók a természetben, tehíát a környezetre nincs negatív hatással. Alkalmazásának köszönhetően a növény vitálisabb, könnyebben felveszi a tápanyagokat, és a stresszhatásokat is könnyebben legyűri. Fontos, hogy virágzáskor alkalmazzuk, és ismételjük az adagolását. A lisztharmat, peronoszpóra, szürkepenész, alternária, monília betegségekkel szemben is hatékonyan felveszi a harcot a növény, hogy csak a legismertebbeket soroljuk.

Jó Gondola-t a levéltetvekkel szemben

Szinte már alig akad olyan növény, amelyen ne jelennének meg a levéltetvek. Nagyon körülményes az elpusztításuk, hiszen a forgalomban leginkább olyan szerek kaphatók, amelyek kontakt hatásúak, a levéltetvek viszont elbújnak a levelek alatt, sőt, még be is „burkolóznak” a levelekbe, így a vegyszer nem jut el közvetlenül a kártevőkre.

A levéltetvek annál is inkább jelentenek gondot, mert gyorsan szaporodnak. Ősszel párzanak, de a nőstények párzás nélkül is szaporodnak tavasszal és nyáron. A nyári családalapító anyák egy napon 20 utódot tudnak a világra hozni.

A levéltetvek nagy cukortartalmú mézharmatot bocsátanak ki, amelyből sok apró állat táplálkozik, így például a hangyák is, amelyek masszírozzák a levéltetveket, hogy azok minél több váladékot bocsássanak, ki, így természetszerűleg motiválják a tetveket arra, hogy még inkább kifejtsék a növényen a kártevő hatásukat.

De nem csak ebben áll a kártevésük, hanem abban is, hogy sok vírust terjesztenek. A kártevők nemcsak a gyümölcsfákat, hanem akár a díszbokrokat, salátát, káposztát, spenótot is károsíthatják. Ismert fajai a  zöld levéltetű, a rózsalevéltetű a fekete cseresznye-levéltetű, almalevéltetű, vagy a lisztes káposzta-levéltetű. Ez utóbbinál érdemes megállni, hiszen a káposzta-termelők tudják, milyen nehéz ellenük védekezni. A liszteskék apró, fehér molyokra emlékeztető, libegő röptű rovarok. A leveleket szívogatva azok elhalványodnak, megsárgulnak, majd leesnek. Tömeges megtelepedésük esetén a nagy mennyiségű mézharmat kifecskendezése után megtelepedig a káposztán a korompenész, és ez teljesen elértékteleníti a termést.

A megoldást a felszívódó hatású szerek jelenthetnek, ilyenből azonban már csak kevés akad a piacon. A Gondola épp egy ilyen készítmény, tehát felszívódó hatású, előnye továbbá az, hogy többféle zöldségfélébe is alkalmazható.

(Az írás szponzorált promóciót tartalmaz.)

www.postreky.sk

www.floraservis.sk