Glükozinolát- és erukasav-tartalom a repcében

A glükozinolát a fő kéntartalmú összetevő a káposztafélék családjában, ezért pozitív hatással van ugyan a növényben a kártevőkkel és betegségek elleni védekező mechanizmusban, de ha túl nagy koncentrációban található meg az olajpogácsában, az betegséget okozhat egyes állatoknál.

A repcefajtákat beltartalmuk, erukasav- és glükozinoláttartalmuk alapján csoportosíthatjuk. A tripla nullás minimális erukasav- és glükozinoláttartalommal, a dupla nullás alacsony erukasav- és glükozinoláttartalommal, az egy-nullás alacsony erukasav-tartalommal bír. A hagyományos magas erukasav- és glükozinoláttartalommal rendelkezik. A repce erukasav-, csersav-, glükozinoláttartalmát például a takarmányozás szempontjából érdemes figyelni, ezek ugyanis rontják a takarmány ízletességét, a táplálóanyagok emészthetőségét, és negatív hatással vannak a létfontosságú szervek állapotára is. A jó minőségű repcefajták magjában a glükozinoláttartalom 20–30 µmol/g. Étkezési célokra csak az alacsony erukasav-tartalmú olajat lehet felhasználni. Nemesítési programok következményeként az erukasav-tartalmat sikerült 40%-ról 0%-ra csökkenteni, miközben a linolsav és a linolénsav az összes zsírsavat tekintve 15%-ról 20%-ra, illetve 8%-ról 12%-ra növekedtek.

(-r)