Február vége a kora tavaszi munkák kezdete

Februárban a kerti munka az időjárástól függően alakul – ha még nem is tudunk a veteményesben dolgozgatni, tájékozódni, tervezgetni már akkor is lehet. Ha pl. ebben az évben egyik-másik ágyást át akarjuk alakítani, új zöldségfajtákat szeretnénk kipróbálni, itt az alkalom, hogy tájékozódjunk az újdonságokról.

Dolgozzuk ki az ültetési tervet, írjuk be az elő-, fő és utóveteményeket. Saját magunk elképzelései és igényei szerint válasszuk meg a fajtákat. A fajtaválaszték nagyon gazdag, a döntésben vegyük figyelembe a meglévő környezeti feltételeket, légköri viszonyokat. Mindig standard minőségű magot válasszunk, a vetőmagon ne spóroljunk. A meglévő magjainkból végezzünk csírázási próbát.

Ha az időjárás kedvez, hó- és fagymentes időben még februárban is szétteríthetjük a komposztot. Ha enyhe az idő, ásni, forgatni is lehet.

Itt az ideje!

Fűtés nélküli fólia sátorban elkezdhetjük a retek, sárgarépa, káposzta, karalábé, karfiol, spenót és zeller vetését. A korán kiültetésre kerülő növényeket kezdjük elvetni cserepekbe, ládákba, hogy időben ki tudjuk majd palántázni őket. A paradicsom- és paprikapalántákhoz – május közepe körüli kiültetésre – február közepe, vége felé elültethetjük a magokat. Az elvetett paradicsom-, uborka- és paprikamagok is jól érzik magukat, szépen csíráznak a fűtőtest fölötti párkányon.

Ablakpárkányunkon vitamindús és gyógyhatású hajtásokat nevelhetünk, mint pl. a kerti zsálya, retek és lucerna. Vágjuk rendszeresen a snidlinget, és csíráztassunk zsázsát. A sűrű metélőhagymatöveket válasszuk szét kisebb egységekre, majd ültessük el őket. Metélőhagymát, zsályát, petrezselymet, kaprot, citromfüvet, sóskát cserépben, hideg üvegházban vagy hidegágyban is termeszthetünk.

Zsázsa: A káposztafélék családjába tartozik, a legrövidebb tenyészidejű zöldségnövényünk – vetés után 12–14 nappal már fogyasztható. Télen az ablakban is nevelhetjük (akár itatóspapíron is hajtathatjuk), kiváló hatású tavaszi fáradtság ellen. A kissé csípős ízű növény vitaminokat, ásványi anyagokat, olajakat tartalmaz, ami megkönnyíti az anyagcserét, és tisztítja a szervezetet. Fogyaszthatjuk kenyéren, használhatjuk salátákba, levesekbe, mártásokba. A veteményesbe sorjelző növényként is megfelel gyors kelése miatt.

A vetőburgonya előcsíráztatása: Ehhez a burgonyát világos helyen, ládában tároljuk, egy rétegben, hogy a fény bőségesen érje. Az előcsíráztatáshoz 12–15˚C szükséges; amikor a csírák elérték a 2 cm-es nagyságot (kb. 6 hét alatt), és a talaj hőmérséklete, illetve az időjárás engedi, ültethetjük a gumókat. Ha kertünk talaja könnyen melegedő homoktalaj, akkor az előcsíráztatást február közepén el lehet kezdeni.

Az első vetemények

Ha a talaj felengedett, készítsük elő a zöldborsó, dughagyma, fokhagyma, spenót, sárgarépa és a mák helyét. Ha az idő engedi, vethetjük őket – csak fagymentes napon és csak megfelelően elkészített talajba vessünk. Mindig vegyük figyelembe a növény számára szükséges talajhőmérsékletet. Ne siessünk hideg talajba vetni, nincs értelme, mert nehezen fog kicsírázni a mag, és fejlődése lassúbb, betegségekre, kórokozókra pedig sokkal fogékonyabb lesz. Ha az időjárás keményre fordul, takarjuk az ágyásokat fátyolfóliával.

Mák: A legkorábban vetendő növényünk. Február vége, március közepe, esetleg vége a megfelelő vetésidő számára. Jól tűri a kései talaj menti fagyokat is. Már 2–3˚C-on csírázik, bár a 7–10˚C optimális a számára. Ideális számára az a hely, ahol elegendő napfény éri, vagy legalább félárnyékban van. A területre önmaga után 3 év múlva kerülhet vissza leghamarabb. Az apró mag elmunkált, aprómorzsás, tömörödött magágyat kíván. Sortávolsága 35–40 cm legyen, a vetés mélysége pedig 0,5–1 cm. Egy négyzetméteren kb. 160 darab csíra lesz. Nagyon apró magja van, ezért pontos vetése nem egyszerű. Csírátlanított maggal, kiskertekbe homokkal összekeverve is vetik, és drazsírozott vetőmagot is használnak. Ismert a mák sugárkezelése is – a besugárzott mag nem veszíti el csírázóképességét, de szikleveles állapotban elpusztul, így helyet ad az egészséges növénynek. A biztonságosabb kelés érdekében a kiskertekben többet kell belőle vetni, a megfelelő növénysűrűséget egyeléssel állítják be. Az első valódi levelek megjelenése után beállíthatjuk a tőtávolságot, amely 5 cm legyen.

Körülbelül 14 nap alatt kikel, lassan fejlődik. Megfelelő fejlődéséhez az a jó, ha a tavasz mérsékelten meleg, egyenletesen csapadékos, és fokozatos a felmelegedés. Tápanyagok nélkül nem lehet eredményesen mákot termeszteni. Spenót: ugyancsak jól elviseli a hideget, áttelelő fajtái is ismeretesek. Tavasszal és ősszel is vethető, mivel rövid a tenyészideje, utána még rövid tenyészidejű zöldségnövényeket is vethetünk. Vitaminokban és ásványi anyagokban a leggazdagabb zöldségnövényünk. Jó humusztartalmú, morzsalékos talajba tegyük, ritkább térállásba. Házi kertekben alkalmazható a 25–30 cm széles sortávolság, a vetés mélysége 2–3 cm legyen. Csírázása néhány fokkal a fagypont felett, már 3–4 °C-on megindul. Általában a mínusz 4–5°C-ot is károsodás nélkül elviseli, de az ún. áttelelő fajták a mínusz 15°C-ot is.

Saláták: Ha biztosítani szeretnénk a folyamatos salátatermést, vessünk gyakran egy keveset a magokból; minden héten elszórhatunk egy rövid sornyit belőlük. Próbáljunk termeszteni különleges salátaféléket is.

A fejes saláta sekély gyökérzete miatt sóra, klórra, levegőtlenségre és gyomirtószer-maradványokra is nagyon érzékeny. Fontos tényező a talaj mésztartalma is, szélsőséges környezeti tényezők miatt levélszélbarnulás következhet be. Kiültetéskor alaptrágyázásban, gyökeresedéskor fejtrágyázásban, intenzív növekedéskor lombtrágyázásban részesítsük, s a fejesedés kezdetéig tápoldatozhatjuk (elsősorban a hajtatott és szabadföldi fejes salátát).

Sárgarépa és a hagyma: vetésüknél gondoljunk arra, hogy ezt a két növényt vegyesen érdemes termelni – egymást védik a hagyma-, illetve a sárgarépalégy kártevésétől.

Lóbab: elviseli, ha néhány fokkal fagypont alá megy a hőmérséklet, ezért már február végén elültethetjük, ha megfelelőek a talajviszonyok. A közepesen kötött és kötött talajt kedveli. Csak napsütéses helyen és szabad állásban tenyészik jól. Karógyökere 80–100 cm mélyre is lehatol a talajba, ezért kiváló növény a biokertészetben is.

Feketegyökér: szintén korán kell vetni, ha azt akarjuk, hogy még ebben az évben megfelelő méretű gyökereket fejlesszen.

Fucsek Margit

kertészmérnök